Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
1422 költségvetést, minden tekintetben megalapozott költségvetést beterjeszteni nem lehet. Nemcsak arra gondolok, hogy komoly problémát okoz az Öbölválság, nemcsak arra gondolok, hog y a KGSTpiac szétesése komoly bizonytalanságot visz a gazdaságpolitikába és a költségvetési rendszerbe is, de gondolok arra is – és ez már talán némiképpen bírálatként is hangozhat, némiképpen csak – , hogy a Kormány viszonylag későn tudott rövid távú gazd asági programmal jelentkezni, viszonylag lassan készülnek el azok a törvényjavaslatok, amelyek az adórendszer változását szolgálnák. Problémát okoz az is, hogy ismét viszonylag későn készült el az önkormányzatokról szóló törvény, és ma is komoly problémáka t látunk – de ebben nem állunk egyedül – az önkormányzatok finanszírozása tekintetében. Úgy gondolom, hogy objektív és szubjektív okok is magyarázzák, hogy teljes mértékben megalapozott költségvetést a Parlamentnek ez a Kormány most nem tudott benyújtani. Nem tehet a Kormány arról, hogy nem januárban került hatalomra, hanem csak később, tehát nem az év elején tudta előkészíteni azokat a javaslatokat, azokat a törvényeket, amelyeket most már a Parlament elfogadott, és még mindig nem elegendő ahhoz, hogy igaz i, megalapozott költségvetést lehessen összeállítani. Úgy gondolom, hogy ugyan nagyon sok vita fogja ezt a költségvetést érni, jogosan, de azt hiszem, hogy tisztelni kell a szándékot, hogy ilyen körülmények között – és én elsősorban a Pénzügyminisztérium a pparátusára gondolok – ekkora mennyiségű adathalmazzal dolgozva tudott összeállítani egy költségvetést, és ezért feltétlenül elismerés illeti ezt az apparátust. Gondolom, hogy a képviselőknek alkalmuk volt elolvasni a költségvetésről általunk beterjesztett véleményt. Ha volt lehetőségük arra, hogy mintegy ezer oldalt elolvassanak a költségvetésből, akkor ezt a húsz- valahány oldalt is át tudták futni. A leírtakat néhány dologgal kiegészíteném: problémát látunk eddig ellenőrzési tapasztalataink alapján a ber uházásoknál. Mindenütt, ahol a beruházásokat ellenőriztük – amelyeket az állami költségvetés finanszírozott – , azt tapasztaltuk, hogy indulásnál alacsonyabb mértékű beruházási összeggel számoltak, és ez később rendre több lesz, mint amit terveztek. Valószí nűnek tartom, hogy él tovább az a reflex, hogy egy beruházást akkor lehet elfogadtatni, ha viszonylag alacsony költséggel tervezzük, és később, ha már megindult, akkor mit lehet tenni, most már fejezzük be, ugyan lényegesen többe kerül, mint amennyibe kerü lt. Ezért mi javasolnánk, hogy a vita során térjenek ki arra, hogy milyen beruházásokat tervez a Kormány, lehete ott valamit megtakarítani. Persze ami elengedhetetlenül szükséges, azt nem javasoljuk elhagyni, de ha valami olyanra akadnak rá, ha az késik, akkor nem szenved az ország olyan károkat, amelyek később nem pótolhatók, akkor itt bizony lehetne valamit javítani. Másik észrevételünk az egyes intézmények és fejezetek költségvetési tervének nem kielégítő megalapozottságára vonatkozik. Háromféle táblát készítettünk a költségvetési adatokból, amelyek más csoportosításban, de ugyanazokkal a számokkal dolgozva, azt hiszem, jól áttekinthetővé teszik, hogy milyen költségvetési kiadásokat tervez a Pénzügyminisztérium, illetve a Kormány, és hol lehet meditálni azon, mi az, amit el lehetne hagyni. Elsősorban gondolunk arra, hogy az intézmények finanszírozása átgondolandó. Az intézményeknek az a feladatuk, hogy valamiféle szolgáltatást nyújtsanak a lakosságnak, és ha több mint 500 ilyen intézmény működik ebben az országban, akkor azt hiszem, érdemes átgondolni, hogy nem lehetnee ezeket a szolgáltatásokat vagy ezeknek egy részét vállalkozási formában megoldani, és akkor ez tehermentesítené a költségvetést is. Harmadszor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az anyagunkban javaslatot tettünk – meggondolásra ajánlva – az önkormányzatok egy lehetséges finanszírozási rendszerére. Azt hiszem, minden jelenlévő, aki itt van, tudja, ebben a rendszerben még komoly problémák is rejlenek. Valamiféle megoldási lehetőségre t eszünk javaslatot. Ugyanígy javaslatot teszünk az intézmények ellenőrzési rendszerének a továbbfejlesztésére. Azt hiszem, hogy jó lenne szakmai kollégiumokat
