Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1419 A normatív hozzájárulások tehát azt jelentik, hogy az állam a nemzetgazdaság teherbíró képességétől függően járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatokhoz. Az esetek túlnyomó többségében a hozzájárulás mértéke az országos átlagra épül. A teljes körű közpo nti finanszírozás ellen szól az önkormányzati törvény 1. §a (6) bekezdésének azon mondatrésze is, amely szerint az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésből gondoskodik az önkormányzat. Ez alapján a kötelező feladatoknál is felhasználható az átengedett bevétel, személyi jövedelemadó, valamint a saját források, és azzal is számolni kell, hogy az önkormányzati intézmények szolgáltatásaikért ellenértéket is kapnak, tehát bizonyos bevételekkel is rendelkeznek. Ti sztelt Képviselőtársak! Az 1991es évi helyi önkormányzati gazdálkodás véglegesítéséhez még további kormányzati, illetve parlamenti szintű döntések meghozatalára van szükség. Ilyen kérdésnek tekinthető az újonnan kialakult önkormányzati rendszerbe illeszke dő államigazgatási feladatok ellátását szolgáló, már említett szervezetek létrehozása. Egy további, megoldásra váró kérdés az önkormányzatok vagyoni hátterének a pontos rendezése. Az önkormányzati tulajdon létrejöttével az önkormányzatok olyan lehetőséget kaptak, amely bővítheti a gazdálkodási és esetenként vállalkozási mozgásterüket. A vagyon működtetésével kapcsolatos további szabályozásokat összhangba kell majd hozni az egyéb törvényi szabályozásokkal, így például a földtörvénnyel. Bővítheti a mozgástere t a volt tanácsok által alapított vállalatok privatizációjából eredő bevétel. Az önkormányzatok ebből való részesedését annak figyelembevételével alakítottuk ki, hogy az önkormányzatoknak e mérték mellett már ne kelljen terheket vállaniuk, további terheket vállaniuk az államadósságból. A lefolytatott egyeztetésekre tekintettel, amelyekre a közelmúltban sor került, a Kormány nem zárkózik el az előterjesztésünkben szereplő 20%os megosztási hányad megemelése elől. Gondot látunk a fővárosi törvénnyel való össz hang megteremtése területén is. Ez éppen minap képezte vita tárgyát kerületek, a központ vonatkozásában, ezért a fővárosi intézmények működőképessége érdekében a Kormány azt javasolja, hogy a fővárosi közgyűlés kapjon egy évre felhatalmazást arra, hogy a f ővároson belül a forrásszabályozást meghatározza. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretnék még egy és egyben utolsó kérdésre kitérni. Ez pedig az államadósság kezelése. Az 1991. év, de az azt követő évek állami költségvetésének helyzetét is nagymértékben befoly ásolja a belföldi államadóssággal kapcsolatos terhek alakulása. Arányuk az 1991. évi költségvetés kiadási főösszegein belül 11,8 százalék. Ez az a pont, amikor 10 százalék fölé megy ez az arány, ahol a világ minden költségvetésében az adófizetők elkezdenek tiltakozni, és felhívni a Kormány figyelmét arra, hogy a takarójánál ne nyújtózkodjék tovább. E terhek tervezése, alakítása csak az államadósság körének, kezelésének egységes rendezésével tehető megalapozottabbá, ezt részleteiben több körülmény teszi elen gedhetetlenné. Egyrészt a múltban keletkezett adósság tartalmának és a nagyságának pontos rögzítése vált szükségessé, bármi furcsa – képviselőtársaim – , szükség van arra, hogy pontosan rögzítsük, hogy mi maradt a múltból ránk. Ezt úgy kell megtennünk, hogy az adósság magában foglalja valamennyi, akár az államháztartás terhére, akár azon kívül ellátott állami feladat miatt keletkezett tartozásokat. Továbbá a költségvetés jövőbeni biztonságos fizetőképességét hitelműveletekkel meg kell teremtenünk, ezt is, en nek a feltételrendszerét is rendeznünk kell. Az adósságok lejáratának pedig a költségvetés teherbíró képessége alapján való megállapítása és az adósság után fizetendő kamat beillesztése a kamatrendszer egészébe ugyancsak megoldandó feladat. A jelen törvény ben csak a belföldi adósságokról kell rendelkeznünk, a külfölddel szemben fennálló államadósság kezelésének feltételeit ugyanis a megkötött szerződések rendezik. A belföldi államadósság 1991. év végén keletkező elemeit a törvényjavaslat 24. §a részletezi Önöknek. Az adósság túlnyomó részét a Magyar Nemzeti Bank felé fennálló tartozás képezi.
