Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1411 lesz a gépek és berendezések két év alatti gyorsított leírására; a vállalkozási nyereségadó mértéke az adóalap 3 mi llió forintot meg nem haladó részének 35%ára mérséklődik; a gazdaságilag elmaradt térségek ötéves vállalkozásinyereségadókedvezményben részesülhetnek, az ez irányú vállalkozások, emellett a beruházások teljes mértékű ÁFAvisszatérítésben részesülnek. Az 1991. évi rendkívül kiélezett, kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi feltételrendszer mellett az adótörvényjavaslatok megkülönböztetett figyelmet szentelnek az állami tulajdon privatizációját, a befektetések adózási feltételeinek vonzóbbá tételét tartalmazó adó rendszerbeli eszközöknek. Utalok itt az alapítási költségekre, ötéves elhatárolási lehetőség bevezetésére, a privatizáció révén történő befektetések után az éves adóalap 50%áig terjedő adóalapcsökkentési lehetőségre, a privatizáció keretében értékesített vagyontárgyak ÁFAmentességére. Jelzem a Kormány azon szándékát, hogy 1991 első negyedévében előterjesztjük az adórendszer átfogó reformjára vonatkozó koncepciót, amelynek törvénnyé válása 1991 második félévében lehetséges. Ezek lényege lesz, hogy bevezet jük a kétkulcsos ÁFA rendszerét, kialakítjuk a társasági adót, és érdemben változtatjuk a személyi jövedelemadó rendszerét. Mindezek után 1992ben is számolunk bizonyos áremelkedéssel, éppen a tervezett adóreform eredményeként. Amennyiben ugyanis áttérünk a kétkulcsos ÁFÁra, úgy minimálisan 67%os árnövekedést kell tudomásul vennünk, és számos áthúzódó intézkedés ugyancsak az árak emelése irányában hat még. De 1992ben már prognózisaink szerint az infláció üteme az 1991. évinek csaknem a felére csökken. M egindul a gazdaság szerény, de legalább 3%os növekedése, ami 1993ban ennél még magasabb – 12%kal magasabb – ütemet, 5%ot is elérhet. Tisztelt Ház! Amint az elmondottakból kitűnik, a Kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb célja az áremelkedések és a külföldi eladósodás lehetséges legkisebb szintre szorítása a költségvetés eszközeivel is. Az eladósodás jelentős növelése ugyanis 1991ben egyértelműen a költségvetés kényszerű túlköltekezését finanszírozná és finanszírozza, ami valójában sohase térül me g másból, mint a jövedelemtulajdonosok megcsapolásából, az adóterhek emeléséből. Ez pedig nem áll szándékunkban. A Kormány célja éppen az, hogy a gazdaság élénkítését a megtérülést biztosító vállalkozói szektorban segítse majd elő a liberalizáció és a priv atizáció előrehaladásával párhuzamosan. Tisztelt Képviselőtársak! A továbbiakban az állami költségvetés alapkérdéseiről kívánok szólni. Elöljáróban megjegyzem, hogy a törvényjavaslat egyidejűleg több törvény módosítását is magában foglalja. Sajnos, jövőre növekedni fog a munkanélküliek száma. Ezért a Kormány külön törvényben javasolja majd a terhek megosztását. Azzal számolunk, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók 11%ot fizetnek a bérek után, a munkavállalók a befizetett összeget azonban levonhatjá k a személyi jövedelemadóalapjukból. Az állami költségvetés a tervek szerint pedig mintegy 4 milliárd forinttal fogja támogatni a szolidaritási alapot. Így fogjuk hívni ezt az alapot. Ugyancsak felhívom a figyelmet arra, hogy Önök már korábban kézhez kapt ák a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Az állami költségvetés előirányzatainak végső áttekintése során a Kormány az igen nehéz helyzetben úgy döntött, hogy a hiány mérséklése érdekében más intézkedések me llett 1 milliárd forint elvonását javasolja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból. Ezért a már benyújtott javaslathoz képest elmozdulást jelent a költségvetési törvényjavaslat VII. része. Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetés szerkezete, fejezet- és cí mrendje, a jóváhagyás és végrehajtás szabályrendje 1991ben lényegesen eltér a korábbi évekétől. E változásoknál különös figyelemmel voltunk arra, hogy az 1991. évi költségvetési javaslat az államháztartási törvényjavaslatunkkal már bizonyos mértékig összh angban legyen. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, látható, hogy sem a gazdaság teljesítőképességében, sem az állami feladatvállalásban rövid idő alatt nem lehet gyökeres fordulatot elérni. A Kormány ezért úgy látja, hogy a külső finanszírozhatóság feltétlen biztosítását és a társadalom tűrőképességének
