Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SZABÓ TAMÁS, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1399 Tisztelt Országgyűlés! Következik a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A Kormány előterjesztését 971es sorszámon kapták meg. Átadom a szót a munkaügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Szabó Tamás munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója SZABÓ TAMÁS, DR. munkaügyi minisztériumi államtit kár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdaság kibontakozásának nyilván alapfeltétele a mobil és szakképzett munkaerő. Ma a szakképző iskolák tanulóinak 85%ában és a szakmunkásképző, szakközépiskolák 44%ában a gyakorlati képzés a munkahelyeken folyik. A gazdálk odási szervezetek – nyilván rövid távú gazdasági érdekeik alapján – egyre inkább megszüntetik a gyakorlati képzés elvi lehetőségét is azzal, hogy a korábbi támogatásokat nem adják meg a szakmunkásképzésnek. Ez a körülmény néhány éve már tart, és ez vezette a korábbi Kormányt arra, hogy a szakképzési alapról szóló törvényt meghozassa a Parlamenttel. Ugyanakkor az első évében – a szakképzési alapról szóló törvény életbelépése után – láthatóak voltak ennek problémái, és most ezért – tudva azt, hogy egy ilyen t örvénymódosítás nem oldja meg tartósan és folyamatosan ennek a problémakörnek minden elemét – a Kormány szükségesnek látja, hogy kérje ennek a törvénynek a módosítását. Ez a törvénymódosítás három alapelvet kíván érvényesíteni: kiterjeszti a közteherviselé s elve alapján a hozzájárulásra kötelezettek körét; második olyan, a korábbi időszakban rugalmatlanságot mutató elemeket küszöböl ki, amely lehetővé teszi, hogy sokféle módon és sokféle formában lehessen a hozzájárulásokat megtenni; harmadik a mostani érde kegyeztetési mechanizmus kialakulásával együtt és egyidejűleg az együttdöntési lehetőséget viszi be a pénzeszközök felhasználásába. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az érdekeltek – a munkáltatók és a munkavállalók – a tripartizmus elvei alapján tárgyalt ák ezt a törvénytervezetet, illetve ezt a módosítást, és az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága támogatja ennek a törvénymódosításnak az elfogadását. Ezért kérem az Országgyűléstől, hogy támogassa és fogadja el ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen államtitkár úr előterjesztését. Átadom a szót Szarvas Béla képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. Szarvas Béla, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és általános vitára bocsáthatónak találta. Köszönöm szépen. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem dr. Sza bó Iván képviselő urat, a gazdasági bizottság elnökét, hogy bizottságuk kíváne előadót állítani. Dr. Szabó Iván, a gazdasági bizottság elnöke SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Hasonlóképpen az előttem szólóhoz csak annyit jelentek, hogy a bizottság megtárgyalta, és általános vitára bocsátását javasolja. ELNÖK (Dornbach Alajos) :
