Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
1324 több pártnak a részéről, tehát ez reményt keltett arra, hogy valami elindulási lehetőség lesz, és fölismerte a többi párt is, hogy ezt a kérdést nem lehet h ovatovább húzni. A külföldnek egyöntetű véleménye, hogy addig ide külföldi tőke nem jön be, amíg a tulajdonviszonyokat nem rendezzük. Néhány szóban arról, hogy a Kormány a kiskunmajsai megállapodás aláírását követően milyen intézkedéseket tett. A sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Kormány 1990. november 22i ülésén foglalkozott a megállapodással, és meghatározta a különböző kormányzati szervek részére a további kodifikációs feladatokat. Tekintettel arra, hogy a Kormány szándéka szerint a tulajdo ni rehabilitáció kérdését a termőföldön kívül más igazságtalanul elvont tulajdonokra is ki kell terjeszteni, ipari és kereskedelmi sérelmeknél az 1952/4. tvr. törvénysértéseinél is, ezért úgy döntött, hogy ezeket a kérdéseket egységes törvényben kell rende zni. Bár tudomásom szerint Antall József miniszterelnök úr mai beszédében még ki fog térni a tulajdoni rehabilitáció kérdéseire is, ezért most csak nagyon röviden néhány gondolatban ismertetni szeretném a Kormány tegnapi ülésén elfogadott álláspontját. A t ulajdoni reprivatizáció helyébe egységesen az értékpapírban történő kárpótlás lépne. Ez egyben annyit is jelentene, hogy akiknek tulajdona törvényben részletesen is felsorolt jogcímeken szűnt meg, azok az eredeti tulajdon értékéhez igazodva degresszív mért ékű kárpótlást kapnának. Az így kapott értékpapír azon túl, hogy kamatozna, forgatható lenne, és bármilyen állami vagyon privatizálása során felhasználhatóvá válna. Hangsúlyozom, hogy itt kivételt képez az előző Némethkormány által hozott rendelkezés, ame ly szerint a tagi tulajdon, amely a termelőszövetkezeti vagyonnak mintegy 35 százaléka, 1 millió 800 ezer hektár, minden további nélkül kivihető. Tehát erre a tételre nem vonatkozik. A Földművelésügyi Minisztériumnak mindezeken túl az az álláspontja, hogy a kárpótlási törvénytől függetlenül szükség van olyan törvényre is, amely a termőföld tulajdonára vonatkozó külön törvényben megjelenő rendelkezéseket mintegy egységes keretbe foglalja. Meg kell határozni azoknak a földeknek a körét, amelyek a jövőben is a z állami, kincstári tulajdon részét kell, hogy képezzék. Részletesen szabályozni kell, hogy az állami gazdaságok kezelésében lévő termőföld, az állami gazdaságok dolgozói, valamint más felvásárlók között milyen kedvező feltételek mellett privatizálható, té telesen szabályozni kell a termelőszövetkezetek tulajdonába került földeknek a tagság részére történő nevesítés szabályait. Végezetül, bár erről külön törvény is készül, pontosan meg kell határozni az önkormányzatok tulajdonába került földek körét is. Ezút on szeretném kérni valamennyi képviselőtársmat, hogy ne tekintsék valamiféle túlszabályozás iránti javaslatnak az előzőekben kifejtetteket, már csak azért sem, mert a jövő szempontjából mindenképpen meghatározó jelentőségűnek kell tartani, hogy a termőföld re vonatkozó tulajdoni kérdések megnyugtatóan rendeződjenek úgy, hogy Magyarország 93 000 négyzetkilométeres területének minden kis részlete valódi és konkrétan meghatározott személyek, illetve egyéb szervezetek tulajdonába kerüljön. Tudomásom szerint még e héten, de a jövő héten, előzőleg tárcaegyeztetésre, majd 12e körül a Kormány elé kerülve, mintegy december 1620. táján kerül a Parlament elé a földtörvénytervezet. Kérem tisztelt képviselőtársamat, hogy a kérdésére adott válaszomat szíveskedjék elfoga dni. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a földművelésügyi miniszter úr válaszát. Képviselőtársaim! Mivel az interpellációkra és kérdésekre meghatározott idő lejárt, ezért a még visszamaradt 7 kérdés elmondására jövő heti interpellációs napunkon kerül so r. Most félórás szünetet rendelek el. 16 óra 30 perckor tovább folytatjuk munkánkat. (Szünet: l6.0l órától 16.33 óráig. Az elnöki széket Szabad György foglalja el.)
