Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 3. hétfő, az őszi ülésszak 21. napja - A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1257 miniszter úr által elmondottaknak, miszerint 1992ben – ha már a költségvetés majd megengedi, akkor – nem innen akarják finanszírozni. Ugyanakkor viszont nem ér tünk egyet azzal, hogy 1991ben is, ugyanúgy, ahogy az 1990ben történt, a költségvetés az esetleges hiányok betömésére a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból vonjon el pénzeket. 1990ben kétmilliárd forintot vont el erre a célra. Mádl miniszter úr a gazda sági bizottság ülésén kérdésre válaszolva közölte, hogy nem tervezi a Kormány 1991ben a Műszaki Fejlesztési Alap további megcsapolását. Ugyanakkor viszont ennek valóban ellentmondani látszik a benyújtott költségvetési törvény 67. §a, amely konspiratív mó don ugyan, de tulajdonképpen a további elvonásra tesz kísérletet. Azt mondja ugyanis, hogy módosítja az 1990. évi XLVII. törvény 12. §át. Ugyanakkor viszont az 1990. évi XLVII. törvénynek összesen három paragrafusa van, tehát ott nem lehet módosítani a 12es számút. Van viszont az 1988. évi XI. törvénynek 12. §a. Ez az a törvény, amelynek a törvénymódosító javaslatát éppen most tárgyaljuk, és ezt a törvényt akarjuk kiegészíteni egy 12/A §sal, amire egyébként gondolt a költségvetési törvény akkor, amikor azt mondta, hogy ez az 1990. évi XLVII. törvény. Ezek után persze tényleg felmerül a kérdés, hogy melyiket gondolta komolyan a Kormány. Mindenesetre nem tudjuk támogatni ezt. Én elhiszem ugyan a miniszter úrnak, hogy ezt már nem így gondolja a pénzügyi kor mányzat, tehát nem úgy gondolja a költségvetést, ahogy benyújtotta, viszont az is kétségtelen, hogy amíg ennek a módosítása nem történt meg, addig tényleg nem zárható le, és tényleg együtt kell tárgyalni. Tehát a költségvetés tárgyalásáig mindenképpen várn i kell ennek a kérdésnek a lezárásával. Másrészt várni kell azért is, mert ide ugyan csak ez az egy módosító javaslat érkezett, hacsak a gazdasági bizottság jelentését nem tekintjük módosító javaslatnak, mert szerintem az az; de a külföldiek befektetéseirő l szóló törvénymódosító javaslathoz már érkezett olyan módosító javaslat, amely egyúttal módosítja ezt a törvényt is. Ezek a kérdések tehát összefüggenek, és mindenképpen nyitva kell hagyni a tárgyalását addig, amíg a nyitott kérdések nem zárhatók le. Kösz önöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Pál László képviselő úr következik! Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon előnyös helyzetben vagyok Békesi képviselőtársamhoz képest, mert én sem a 2,8 , sem a 4 milliárd forint átcsoportosításával semmilyen formában nem tudok egyetérteni. Úgyhogy ezt előre jelzem, hogy nem fogom megszavazni. Miközöttünk már tavaly is vita volt ebben a kérdésben. A helyzet az, hogy a Mádl miniszter úr által elmondott gond olatok mind igazak. Gondok vannak ugyanúgy a kutatásban, a felsőoktatásban, mint a költségvetés más területén. De ha a gondokat sorolnánk, akkor elmondhatnánk, hogy a műszaki fejlesztésben ugyanilyen jellegűek a problémák, ugyanilyenek a feszültségek, sőt ott tartunk, hogy a műszaki fejlesztésben a finanszírozások hiányában igencsak sok fejlesztő mérnök hagyja el az országot, és keres külföldön magának feladatokat. Ami azt hiszem, legalább annyira csökkenti a nemzeti vagyont, mintha ez a tudomány más terüle tein történne. Ez nem indok. Abban, hogy a költségvetésnek kellene fedeznie az OTKÁt és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot – ha jól értettem miniszter urat – egyetértünk. Ő azt mondotta, hogy "de sajnos, a költségvetésben nincs rá pénz". Hadd mondjam el, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzése, egy körülbelül 4 és fél százalékos, speciális adó. Azért speciális, mert egy viszonylag szűk vállalati kör fizeti, ez egy rájuk kirótt speciális adó. Tehát nem általában költségvetési forrás, hanem az ipar – nem csak az ipar, de mindenekelőtt az ipar – vállalataitól beszedett pénzként működik. Pedig közteherviselésről van szó, amikor a felsőoktatás fejlesztéséről, vagy az OTKÁn keresztül a tudomány fejlesztéséről beszélünk. Ezt a közterhet nem lehet – azt
