Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989.... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1193 azzal, hogy jelentős adób evétel elesését jelenti számunkra, hogy ezt most, ebben az esztendőben nem lépjük meg. Ne felejtsék azonban el, tisztelt Képviselőtársaim, hogy ezt majd a költségvetési vita során alaposabban elemezhetik, az adatok birtokában láthatják, hogy a végrehajtand ó változások, amelyek a költségvetés érdemi módosítása során, a támogatások csökkentésével a lakosságra hárulnak – beleértve ebbe azokat a külföldi hatásokat, amelyeket a liberalizálódott piacgazdaságban automatikusan kénytelen elviselni a fogyasztó – , min tegy harmadik fokozatú rakétaként csapódna le ezekre a szegényrétegekre. Ez volt a magyarázata annak, hogy az elvet bár értjük, tudjuk és követni kívánjuk, nem ebben az évben léptük meg ezt a harmadik fokozatot. Kiemelnék az általános forgalmi adó rendszer ében javasolt változtatások közül még néhány fontos gondolatot, így azt, hogy a privatizációval összefüggő vagyonmozgásokat mentesíteni kívánjuk a forgalmiadó alól: a társaságok létesítésénél, az apport megvalósításánál e ráfordítások adója teljes mértékbe n visszaigényelhető – kivéve ebből a személygépkocsikat. Ugyancsak fontos mozzanat, hogy a bizományosi értékesítés adóztatásánál konzekvenssé igyekeztünk tenni a törvénykezést a polgári törvénykönyvvel és a nemzetközi gyakorlattal. Figyelembe vettük az ált alános forgalmiadórendszer alakításánál az egyre élesedő likviditási problémákat is a nehéz helyzetben lévő vállalatokhoz beszállító vállalatoknál. Az üzemanyagok kérdése az adórendszerben, ennek a kezelése, megoldása, ahhoz vezetett bennünket, hogy ebben ne is foglaljunk egyértelmű állást, hanem két változatot terjesszünk Önök elé. Mindkettőnek vannak ugyanis előnyei és hátrányai. A javaslatok a nyugateurópai gyakorlatban egyaránt előfordulnak, sőt, léteznek ennél bonyolultabb, az adókieséstől a költségv etést nagyon szigorú szabályokkal védő más technikák is. A törvényjavaslat ezért a vegyes nemzetközi gyakorlatból a legegyszerűbb megoldási változatokat érvényesítő adótechnikai módszereket tartalmazza. Bevezetése óta a legtöbbet vitatott adónem azonban a személyi jövedelemadó. Ezt azóta, hogy bevezették, több ponton is módosították. Itt is a Kormány szeretné képviselőtársainknak elmondani, kifejteni, hogy ismeri a rendszer valamennyi problémáját, belső ellentmondását, és a változtatás iránt felfokozott szé les körű elvárásokat. A Kormány tisztában van azzal, hogy a várhatóan gyorsuló infláció mellett – mármint, hogy legalábbis a legközelebbi jövőben… Ezért szeretném azt is elmondani, tisztelt Képviselőtársaim, hogy nagyon várja a Kormány, és ebben nemcsak bí zik, hanem ezért mindent meg is tesz, hogy ne kelljen minden adótörvényt, minden más, egyéb jövedelmeket érintő törvény kapcsán eleve beépíteni az inflációval számoló klauzulát, mert az a leghatározottabb szándéka a Kormánynak, hogy a kormányzásra kapott i dőtartamon belül az inflációt megállítsa és lényegesen csökkentse, fölöslegessé tegye lehetőség szerint ezeket a klauzulákat. Nyilvánvaló azonban, hogy a jövőben elkerülhetetlen az az egyszeri áremelkedés, amit az előbb már említett rendkívüli átállással ö sszefüggő intézkedések magukkal hoznak. Ezért érthető, hogy az adótábla 1991. évre történő változatlan fönntartása erősen vitatott kérdés lesz. A választás kényszere azonban, tisztelt Képviselőtársaim, a Kormány előtt abban volt, hogy melyik jövedelemtulaj donosi rétegre terheli a jövő évben azokat a terheket, nehézségeket, kitől szerzi meg azokat a forrásokat, amelyeket az említett kiadási oldalhoz meg kell szereznie. Milyen mértékben hárítsuk az országot – az elmúlt évtizedek óta – ért legsúlyosabb mértékű veszteség terheit az ország különböző rétegeire? A költségvetés igen nagy hiánya mellett további deficitnövekedés semmiképpen nem képzelhető el. A lakossági tehernövekedés ütemének mérséklése azért csak a jövőt megalapozó vállalkozói szektor rovására, az e területeket érintő költségvetési centralizáció nagyfokú növelésével történhetne – ami nem áll szándékában a Kormánynak. Az a véleményünk, ami vállalkozó képviselőtársaim szájából több ízben elhangzott: meg kell teremteni a jövőben elosztható nagyobb jöve delmek alapját, és ezért a Kormány minden körülmények között maximálisan – lehetőségeinek keretein belül – vállalkozóbarát kíván lenni. Úgy vélem tehát, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében a javasolt módosítások kicsik, de mégsem teljesen elhanyagolh atók a pozitív fogadtatás szempontjából. Példaként említeném meg,
