Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1180 Meg kell, hogy mondjam, helyen ként még kalandor vállalkozással is lehetett találkozni, és nem baj az, ha ezek számára a jövőben különleges kedvezmény nem lesz. Egyetértünk azzal is, hogy jelentős lépés történt a Kormány javaslatának megfelelően az engedélyezési eljárások egyszerűsítésé ben. Meg kell, hogy mondjam, részt vettem a korábbi munkákban is, s nem emlékszem semmiféle ideológiai megfontolásra a tekintetben, hogy az 50% fölötti külföldi részesedéssel működő külföldi vállalatoknál miért kell engedélyezési eljárás. Volt még bizalmat lanság és bizonytalanság, de nem ideológiai alapon, egyszerűen még nem működtek a mechanizmusok. A frakcióm nevében mondhatom, egyértelműen támogatjuk azt, hogy ezek az engedélyezési eljárások egyszerűsítésre, a bonyolult szabályok eltörlésre kerüljenek. M eg kell, hogy jegyezzem ugyanakkor, hogy ezt a gondolatot célszerű lenne végigvezetni a törvény egyéb elemein is. Egy példát olvasnék fel a tervezetből, amely úgy tűnik, hogyha a módosítások után benne maradna, talán célszerű lenne a későbbi vitában ezt ki küszöbölni. Az eredeti törvény 4. §ának 2. pontja azt mondja: "Többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló részvénytársaság más részvénytársaságban többségi részesedést nem szerezhet." Azt hiszem, ez a gondolat ugyanabból az okból maradt benn az e redeti törvényben, amely miatt az engedélyezési eljárás még életben maradt. Ha nem így volna, kérem Miniszter Úr, tájékoztasson az ellenkezőjéről. Azt hiszem, itt ugyanaz volt az ok, abban az esetben, ha nem szükséges 50% feletti külföldi tulajdont engedél yeztetni, akkor a részvények vásárlásában sem szükséges ilyen típusú korlátokat bennhagyni a törvényben. Egyetértünk azzal, hogy a nagyobb jelentőségű ügyletekben új módon fogalmazzuk meg a szabályainkat, s ezeket stabilan próbáljuk érvényesíteni. A törvén ytervezet e tekintetben előrelépés, és ezt az előrelépést szemléletében mindenképpen támogatjuk, ugyanakkor szeretnénk megfontolásra felvetni egy plusz gondolatot. Az anyag azt tartalmazza, hogy különböző feltételek fennállása esetében 4060, illetve 100%os adókedvezményben részesülhet a vegyes tulajdonú vállalat. Ugyanakkor – ahogy Palotás úr is említette – változhat az adóalapja. A 40, illetve 35%os nyereségadókulcs remélem, hogy lefelé fog haladni. Ha egy változó nyereségadókulcsra vetítjük ezt az adók edvezményt, akkor állandóan változni fog, igaz, hogy lefelé, a külföldiek megadóztatása is. Nem lennee célszerű azt mondani, van egy 40%os VÁNYÁnk, ehhez képest megfogalmazunk 40, 60, illetve 100% adókedvezményt külföldi részvétel esetén, tehát 2416, i lletve nulla %kal adóztatjuk őket meghatározott feltételek érvényesítése esetén öt, illetve tízéves időtávlatban. Ez azt eredményezné, ha csökken a VÁNYAkulcs, akkor közeledni fog a külföldiek adóztatásához, és egyszer elérkezhetünk abba a pillanatba, am ikor az ún. nemzeti elbírálás elve automatikusan tud érvényesülni felülről lefelé, tehát nem kell újabb törvénymódosításban gondolkodni hosszú távon előre. Erre vonatkozóan mi be fogunk terjeszteni egy módosítási indítványt. Az anyag nagyon helyesen tartal maz egy mellékletet arról, mely kiemelt tevékenységek területén szeretnénk alkalmazni a jövőben is az iparpolitikai célok érvényesülését. Helyesnek tartjuk azt, ha ez a lista kibővül a közúti járműgyártás egy új területével, elsősorban a személygépkocsigyá rtással, azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy nem célszerű, hogy ez a lista önmagában megmaradjon. A lista túl széles. El lehet mondani kritikaként, hogy ezt még az előző Kormány, vagy kormányok alakították meg, hadd mondjam el, ott is egy parlam enti vitában számos képviselő szólt hozzá, és tett javaslatot, hogyan bővüljön a lista. Csak példákat említenék ebből a listából. Azt hiszem, hogy nem szolgál különös iparpolitikai célokat a demizson – ez a legkedvesebb példám – , a demizsongyártás kiemelt kezelése nem feltétlenül egy iparpolitikai cél. De mondhatnék még más példákat is. A bérmunka a felsorolt tevékenységek területén mint kiemelt iparpolitikai cél szerepel. Egyetértek azzal, hogy a bérmunka rendkívül hasznos kereskedelmi, ipari vállalkozás, de nem feltétlenül alapja vegyesvállalatok
