Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1172 A törvény második, bár nem annyira alapvető módosítása az adókedvezményrendszert érinti. A javaslat előkészítése során voltak olyan vélemények, amelyek a kedvezmények teljes eltörlését javasol ták, hangsúlyozva az egyenlő elbírálás, a nemzeti elbánás elvét. Bevezetőmben már hangsúlyoztam, milyen meghatározó és fontos szerepét látjuk a külföldi tőke beáramlásának gazdaságunk fejlődésének elősegítése érdekében. Alapvető a külföldiek bizalmának erő sítése gazdaságunk, szabályozórendszerünk stabilitása iránt. Ugyanakkor a komoly, hosszú távon befektetni kívánó külföldi beruházókat kívánjuk előnyben részesíteni, akik nemcsak az adókedvezmény miatt akarnak minimális tőkét behozni. Ezért javasoljuk eltör ölni – a húsz százalékos adókedvezménysávot, s megemelni az adókedvezménnyel járó minimális alapítói tőkét. Ez utóbbi intézkedést az elmúlt évek magas inflációs rátája is indokolttá teszi. Korlátlan ideig persze a világon sehol sem adnak adókedvezményt, ez ért az adókedvezmények időtartamát tíz évre kívánjuk korlátozni. Megszüntetni javasoljuk a Kormány diszkrecionális jogkörét külön kedvezmények nyújtására. Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy e jogkör parttalan láncreakciót indíthat el a különleges ked vezmények igénylése terén, s a normatív, egyenlő elbánás elvét is sérti. A megszerzett jogok, kedvezmények azonban, tehát az ez ideig megszerzettek az öttíz éves időkorlát mellett érvényben maradnak. A fentieken túlmenően néhány egyéb, kisebbnagyobb jele ntőségű módosítást is javasolunk bevezetni a szabályozásban, amelyek közül az alábbiakat emelném ki. Új eszközrendszer szükségességére utal a 4. § (4) bekezdése. Ennek értelmében a Kormány a jövőben közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi tőkével mű ködő vállalkozások számára, az infrastruktúra kiépítéséhez, a dolgozók átképzéséhez, az önkormányzatok, vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok megvásárlásához. E rendszer működtetésére vonatkozó jogszabály kidolgozása folyamatban van. Bővíteni kívánjuk a különlegesen fontos tevékenységek körét a közúti járműgyártással. Ez nem csak a már elhatározott személygépkocsigyártási együttműködést ösztönözné, hanem elősegítené a külföldi tőke bevonását a hazai autóbusz- és tehergépkocsigyártásba is. Felmerülhet a kérdés, mi szükség van a különlegesen fontos tevékenységek listájának fenntartására, miért nem tesszük lehetővé a termelő, értékelőállító tevékenységek teljes spektrumában az adókedvezmény nyújtását. E kérdésben a következőket javaslom mérlegelni. Tapas ztalataink azt bizonyítják, hogy a külföldi befektetők igénylik, hogy meghatározzuk és nyilvánosságra hozzuk iparfejlesztési prioritásainkat. E lista irányítja Magyarországon is – miként más országokban is – a külföldi tőkét a Kormányzat által kívánt terül etekre. A lista megszüntetése túl széles körűvé tenné az adókedvezményeket; ez költségvetési bevételeinket is csökkentené. További módosítás, hogy a társaság külföldi tagja részéről nyújtott pénzbeli hozzájárulás, tehát az alaptőke eddig is devizaszámlán t artható része a jövőben nem csak termelőeszközök megvásárlására, hanem költségek fedezésére is szolgálhat. Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam röviden összefoglalni a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat. A Kormány úgy gondolja, hogy e módosítások a külföldiek befektetéseit tovább ösztönzik, a nemzeti elbánás elvének fenntartása és erősítése mellett. Kérem Önöket, hogy a javasolt módosításokat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szív es figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm miniszter úr előadói beszédét. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvényjavaslat vitáját megkezdenénk, engedjenek meg egy észrevételt. A törvényjavaslat 4. §ának az a része, amely a törvény 15. §a (3 ) bekezdés c) pontjára vonatkozik, valamint a törvényjavaslat 13. §ának a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 5.