Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1166 nyugdíjakkal és a szociális segélyekkel kapcsolatos ügyben legyek a segítségére. Ez indokolja kérdésemet. Az utóbbi időben komoly mértékben megnőtt a nyugdíjfolyósítási késedelem miatt a segélykérések száma. Az elmúlt hónapokban százezer forintot fizettek ki a segélyalapból azoknak, akik nem kapták meg a nyugdíjukat valamilyen ok miatt – pedig a se gélyalap nem kimondottan nyugdíjhelyettesítő pénzeszköz. Egy hosszú listát állított össze az ilyen ok miatt segélyezettekről, amit itt tartok a kezemben. (Mutatja.) Ebből néhány példát hadd olvassak föl. Az egyik érintett nyugdíjazása március óta volt foly amatban, júliusban még ellátatlan volt, segélyt kért; a másik: júniusban indult a rokkantosítása, novemberben még segélyt kért, mert nyugdíjat nem kapott; a következő augusztustól októberig nem kapott nyugdíjat, segélyt kért; továbbá: rokkantosítását kezde ményezték, előleget sem kapott, jövedelme sincs, augusztustól októberig ellátatlan volt, segélyt kért; a következő: májusban indult a nyugdíjazása, októberben még nem kapott nyugdíjat; és még egy: augusztus óta van folyamatban a nyugdíjaztatása, novemberbe n még nem kapott nyugdíjat, segélyt kért. Sok panasz van a jogtalanság miatti kárpótlások, nyugdíjkiegészítések folyósításával, a lassú intézkedésekkel kapcsolatban. De erről, azt hiszem, ma még lesz szó, ha lesz rá idő, egy másik képviselőtársamnak a kérd ésében. Személyes tapasztalataim is alátámasztják, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyintézésével kapcsolatban van helye a kritikának. Van olyan ügyfelem, aki május óta nem tudja, mi történt a nyugdíjával, mert azóta nem küldik. Az ő ügyében eléggé egy oldalú levelezésben állok a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, ugyanis még egyetlen érdeklődő levelemre sem kaptam választ. Ennek alapján azt szeretném megkérdezni miniszter úrtól, mi indokolja a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos ügyintézés több hónapra való elhúzódását, milyen eszközökkel rendelkezik a Népjóléti Minisztérium a kedvezőtlen jelenségek megváltoztatására, és várhatóe javulás a jövőben ezen a téren. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Surján László népjóléti miniszter válas zol. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő úr! Kézhez kapva a képviselő úr kérdését, természetesen az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz fordul tunk, akinek, úgy látszik, nagyobb hatása van a saját beosztott területére, mint a képviselő úrnak – ők ugyanis kaptak választ. Ennek a válasznak az egybevetése azzal a huszonkét konkrét esettel, amelyet a képviselő úr volt olyan szíves a – gondolom, sokka l nagyobb – halmazból kiemelni, néhány érdekes megfigyelésre ad alapot és lehetőséget. Én nem akarok itt most ilyen értelmű polémiát folytatni, szívesen átadom írásban a hozzám érkezett választ, de kiderül abból, hogy például az első esetben – amelyet emlí teni méltóztatott – a nyugdíjasnak nem márciusban, hanem május 14én szűnt meg a munkaviszonya, s ő maga csak július 11én jelentette be ez irányú igényét, tehát azt, hogy nyugdíjba szeretne menni. Itt tehát nagyon lényeges különbségek vannak. De nem ezekb en érdemes elmerülni, hanem a kérdés érdemi részével foglalkozzunk. Kétségtelen tehát, hogy a problémák egy része abban látható kimutatott tételszámokkal, hogy a nyugdíjas késve indítja a saját ügyét. A másik rész, hogy a munkáltató hibás, hiányos, használ hatatlan információtömeggel látja el a nyugdíjintézetet. Azután van egy bizonytalanabb kategória, amelyben nem szeretnék személyesen állást foglalni, ahol az igazgatóság arra hivatkozik, hogy az ügy bonyolult, s emiatt nehéz elintézni. Itt már gondolkodhat unk azon, ki a hibás abban, hogy bonyolult, vannak persze tényleg bonyolult esetek.
