Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1142 hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom. Ez nem egy kilátásba helyezett valami, hanem egy valóban törvényerejű döntés volt, és kétkedve fogadjuk ezt, hiszen tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság Esztergomban való letelepedése meglehetős en távoli, és talán meg nem valósuló dolog lesz. Ilyen esetben egy feltételes módban megfogalmazott ígéretre nem véletlen, azt hiszem, hogy rákérdezek. Nem hiszem, hogy Esztergomnak a múltjára, és talán a jövőben kialakuló helyzetében akár egy méltányos el ismerés megsértené az önkormányzati törvénynek a célkitűzéseit. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Wekler Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Kérem, mivel közben jelzéseket kaptam, az elnök néha reagálni kénytelen. Ké t jelentkezési lap van. Az elnök felváltva szólít az egyik és a másik jelentkezési lapról. Ez csak magyarázat. Tessék parancsolni. Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Elnök Úr! Annak ellenére, hogy Mecseknádasd népessége mintegy 48 000el hibádzik az 50 000hez képest, nem kívánok amellett szólni, hogy Mecseknádasdot megyei jogú várossá nyilvánítsuk. És arról sem kívánok itt szólni, hogy választókörzetem egy etlen városa, Mohács megyei jogú város legyen, bár ott már csak mintegy 30 000 hiányzik az 50 000es létszámhoz. De az előttem felszólaló két képviselőtársamnak a mondanivalója is, azt hiszem, igazolni fogja azt, hogy úgy gondolom, elvi okokból is néhány g ondolatot meg kell osztanom önökkel, és kérem, hogy hallgassák végig türelmesen a mondandómat. Ugyanis az előző két felszólaló konkrétan egyegy városhoz kapcsolódott, és úgy gondolom, hogy itt még most néhány képviselő úr fölállhatna, és mind a 20 beterje sztett városhoz kapcsolódóan elmondhatná a véleményét, s még jó néhányan, akik saját városukat megyei jogúvá szeretnék nyilvánítani. A probléma éppen ebből adódik az én számomra, mégpedig az, hogy nincsenek olyan kritériumok, amelyek alapján az Országgyűlé s el tudná dönteni, hogy ki legyen, illetve melyik város legyen megyei jogú város. A bizottságunk titkára az előbb korrekten ismertette a szükséges törvényhelyeket, és a bizottsági vitának a lényegét is ismertette, amelyet én provokáltam ki ugyanennek a go ndolatnak a jegyében. Ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló törvény azt mondja, hogy az Országgyűlés dönthet az 50 000 főt meghaladó városok esetében. Az indoklási szövegben pedig szerepel egyfajta utalás arra, hogy valamilyen mutatók alapján illene dönt eni. Most ezek a mutatók, úgy vélem, hogy hiányoznak a mi esetünkben. Nem az van, hogy kötelező az 50 000 főnél nagyobb lélekszámú városokat megyei jogú várossá nyilvánítani, hanem az van az önkormányzati törvényben, hogy nyilváníthatjuk. Szeretnék még egy gondolattal visszacsatolódni a napirend előtti felszólaláshoz, amit Maczó Ágnes képviselőtársam tett, és a Kormány és a Parlament felelősségének a megosztását célozta meg. Nekem is célom, hogy rámutassak arra, hogy a Kormány által beterjesztett javaslat v éleményem szerint nem alkalmas arra, hogy a Parlementet döntési helyzetbe hozza. Nem vagyunk képesek eldönteni ez alapján az anyag alapján, ami mindenki előtt fekszik, hogy azok a városok, amelyekre a belügyminiszter úr azt mondta, hogy megfelelnek a megye i jog kritériumainak, megfelelneke. Azért nem tudjuk, mert nem tudjuk, hogy mik ezek a kritériumok. Horváth Balázs úr az expozéjában megemlítette, hogy 20 megfelel a jogszabályi követelményeknek. Én azt szeretném megkérdezni a tisztelt miniszter úrtól, ho gy melyik jogszabálynak és milyen követelményeknek felelnek meg, mert én eddig nem tudtam a nyomára bukkanni semmilyen jogszabálynak, ami ezeket a különböző mutatókat tartalmazta volna.
