Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
1137 megadja a lehetőséget az önkormányzatiság, a települési önállóság minél nagyobb fokú érvényesüléséhez, kiteljesüléséhez. Az önkormán yzati rendszer fontos jellemzője, hogy a jogosítványok minden önkormányzatot egyenlően illetnek meg, a feladat- és hatáskörök viszont eltérőek lehetnek. E jogosítványoknál fontos azt hangsúlyozni, hogy a megyei jogú városi státusz kettős szereppel bír. Err e az önkormányzati törvény több helyütt is utal. E városok részben települési önkormányzatok, ezért el kell látniuk az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, másrészben a megyei jogú státusz révén többletfeladataik vannak, mert megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is ellátnak. Ezen túlmenően a megyei jogú városok önkormányzatának nemcsak a helyi lakosság ellátása érdekében kell többletfeladatokat vállalnia, hanem a térségben betöltött szerepük is sok kötelezettséggel jár. Tisztelt Országgyűlés! Az előz őekből következően a megyei jogú városok megalakulásakor igen fontos, mily módon állapodnak meg a megyei önkormányzattal a különböző funkciók, az ehhez kapcsolódó ellátó és szolgáltató intézmények vállalásában, megosztásában. Mind a megyei, mind a megyei j ogú városi önkormányzatoknak szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a megye, illetve a régió lakosságát úgy, mint eddig – de most már munkamegosztásban – kell ellátniuk. Erre a törvény egyébként is kötelezi őket, figyelembe véve a már kiépült intézményi és sz ervezeti rendszereket. Nagyon fontos ügyelni arra továbbá, nehogy olyan szemlélet érvényesüljön, miszerint az én házam az én váram, és a megyei jogú város önkormányzata esetleg csak a saját lakosságával törődve a környező településeket ellátatlanul hagyja. A helyi adottságok lényegesen befolyásolják a megyei önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat közötti ésszerű munkamegosztást, együttműködést. E sajátosságok határozhatják meg azt, hogy mely funkciókat kell megosztani, vagy párhuzamosan fenntarta ni, esetleg kitelepíteni vagy máshová telepíteni. Ezzel kapcsolaban is utalni kell arra, hogy a törvény széles körű lehetőséget ad az önkormányzatok számára ahhoz, hogy feladataik ellátása érdekében szabadon társulhassanak. Ez a jog a települési és megyei önkormányzatokat egyaránt megilleti. Fontos átgondolni a megyei jogú városok önkormányzatának a felsőfokú ellátást biztosító térségi szerepkörét is, ebből adódóan azt, hogy mily módon lehet elősegíteni a nem városi, illetve a nem megyei fenntartású speciál is felsőfokú, regionális intézmények működési feltételeit. Nagyon sok példát lehetne erre hozni. A megyei jogú városi státusz – mint említettem – jelentős többletfeladatköröket jelent, s ez megfelelő mértékű önkormányzati bevételek meglétét tételezi fel. A megyei jogú városok feladatköréből, funkcióiból és ezzel kapcsolatos intézményeinek finanszírozása szempontjából tehát meghatározó jelentősége van az önkormányzatok gazdálkodásának. Lényeges azonban ezzel összefüggésben egyértelműen kijelenteni – és erre a törvény is utal – , hogy a megyei jogú város a megyei önkormányzattól, illetve az állami költségvetésből átengedett bevételi támogatáson túl nem igényelhet más kiegészítő állami vagy megyei támogatást. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a megyei j ogú város nem utasíthatja el az átvállalt, általa működtetett, közszolgáltatás iránt nem a városban, hanem a térségben jelentkező igények kielégítését sem. A megyei jogú városoknak ezért fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy az eddigi társadalmi, g azdasági, illetve szervező, ellátó szerepüket úgy kell betölteniök, hogy a jövőben is biztosított legyen ne csak a helyi lakosok, hanem a szűkebb és tágabb környezetében élő állampolgárok kiegyensúlyozott ellátása. Mindebből az is következik, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás nem jár külön előnnyel az állami támogatásokat illetően sem. Ez esetben is érvényesül azonban a normatív támogatások azon alapelve, hogy ahol a feladat és az intézmény van, az önkormányzat ott kapja a támogatást is. Így tehát pusz tán az új jogállás a megyei jogú városok számára többlettámogatást nem jelenthet.
