Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat megtárgyalása, - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1132 köztársasági megbízott feladatainak megállapításánál igyekszik kormányzati befolyását erősíteni. Miért van vajon arra szükség, hog y az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetése részeként biztosítsa a működéshez szükséges feltételeket? A fent említett kormányzati törekvés figyelhető meg abban is, hogy több esetben kiterjesztően értelmezi az önkormányzati törvényt, néhány esetben nyíltan ellentmond annak. Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint a köztársasági megbízott nevezi ki a hivatal dolgozóit, megállapítja a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait. Eszerint hogyan lehetséges, hogy a hivatalvezető kin evezéséhez a belügyminiszter egyetértése szükséges? Ha a köztársasági megbízott hozza létre saját hivatalát, e javaslat miért írja elő kötelezően a megyei hivatalok létrehozását? Ez ellentmond annak az önkormányzati törvényben rögzített elképzelésnek, misz erint ez az új intézmény független szervezeti felépítésben működjön a megyéktől. A köztársasági megbízott saját hatáskörében mérlegelni tudja, hogy hol van szükség új hivatalok létrehozására a lakosság érdekének megfelelően. Ezen túl arra szeretném felhívn i képviselőtársaim figyelmét, hogy a megyei hivatalok kiépítésének igen súlyos költségvetési kihatásai lesznek. A minisztériumok dekoncentrált megyei hivatalainak kiépítése, a jelenlegi megyei hivatalok működése újabb bürokrácianövekedést jelentenek, melyn ek jelenleg felbecsülhetetlen kihatásai lesznek. Végezetül azt szeretném elmondani, hogy módosító indítványokat nyújtottunk be a javaslathoz olyan értelemben, hogy javaslatainkkal megszüntethető lenne az önkormányzati törvény kiterjesztő értelmezése, valam int az azzal való ellentmondás feloldható lenne. Kérem képviselőtársaimat, támogassák. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Gál Zoltán a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP) GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a viszonylag rövid törvényjavaslatnak az a sajátossága, hogy tükröződik benne egész igazgatási rendszerünk problémahalmaza, s engedjék meg, hogy elöljáróban ezekről ejtsek néhány szót. Azt hiszem, szót kell ezekről a dol gokról a nyilvánosság előtt is ejteni, mert olyan tendenciák látszanak kibontakozni, amelyek károsnak ígérkeznek. Miről van szó? Van egy önkormányzati törvényünk, amely közismert módon egy politikai kompromisszum eredményeként született, ebből következően magán viseli a politikai kompromisszumok minden előnyét és hátrányát. Megalakultak a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok alakulóban vannak, és nyilvánvaló, hogy tevékenységükben megmutatkozik a kezdet minden nehézsége. Van egy önkormányzati törvényünk és egy lassan működő önkormányzati rendszerünk, ugyanakkor az egész igazgatási struktúra és szerkezetünk tele van bizonytalansággal. Maga az önkormányzati törvény hordoz magában bizonytalanságot, hiszen olyan fogalmai, mint a helyi közügy, a köt elezően ellátandó feladatok és egyáltalán az önkormányzati struktúra egyes szervei hatásköreinek tisztázatlansága olyan kérdés, amely tartalmat csak a jövőben kaphat, és hogy milyen tartalmat kaphat, azt ma még nem nagyon tudjuk. Politikai ügy, hogy milyen tartalmat fog kapni. Ezt nem lehet egyszerűen majd az igazgatási vagy kormányzati apparátus döntése alá helyezni. Ott van még az a kérdés, amiről Hodosán képviselőnő is szólt, erre az egész önkormányzati rendszerre hogyan fog ráépülni a magyar közigazgatá s. Ráépüle majd egyáltalán? Hallani arról, hogy dekoncentrált vagy centrális irányítású szervek sokasága szerveződik, és hallani arról is – remélhetőleg majd a költségvetésben erre konkrét számokat is látni fogunk – , több tízmilliárd forintot tervez a köl tségvetés az úgynevezett dekoncentrált vagy centrális igazgatási szervek létrehozásához. Ott van az a kérdés, hogy depolitizálódike igazán a közigazgatásunk. Mindenfajta nyilatkozatok ellenére úgy tűnik, hogy nem mindenhol sikerült ezt végrehajtani. Nem a karok a lakitelki ügyben állást foglalni – szemben néhány más pártvezetővel, közjogásszal – , hogy