Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - NYERS REZSŐ, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ)
1112 Felkérem Nyers Rezső képviselőtársunkat, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnökét, hogy szíves kedjék ismertetni a bizottságnak képviselőtársunk igazolására vonatkozó javaslatát! Felszólaló: Nyers Rezsó, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke NYERS REZSŐ, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Ú r! A bizottság megvizsgálta a képviselői mandátumot, és azt igazolásra javasolja az Országgyűlésnek. Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Az előadottak alapján indítványozom, hogy az Országgyűlés Horváth László képviselőt igazoltnak jel entse ki. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte javaslatommal. Határozathozatal következik. Most kérem a szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés – az államtitkári szavazatokkal – 234 szavazattal, azaz egyhangúlag H orváth Lászlót igazolt képviselőnek kijelentette. Mindnyájunk nevében gratulálunk képviselőtársunknak – megvárjuk, amíg bejön az ülésterembe (megtörténik; nagy taps) – , mindnyájunk nevében gratulálok képviselőtársunknak, eredményes munkát kívánok neki, és kérem, foglalja el kijelölt helyét. (Megtörténik.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt rendkívüli ügyben Demszky Gábor képviselőtársunk kért szót. Tessék! Napirend előtti felszólaló: Dr. Demszky Gábor (SZDSZ) DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor fél éve BudapestErzsébetváros országgyűlési képviselőjeként Önökkel együtt e falak között letettem az eskümet, úgy gondoltam, az új magyar demokrácia megteremtésének ideje az a megfelelő pillanat és a pluralista Parlament az a meg felelő hely, ahol politikai eszméim megvalósítása során a köz javára leghatékonyabban tevékenykedhetem. Mivel régóta úgy gondolom, igaza van báró Eötvös Józsefnek, aki azt írta, hogy "A politikában minden eszme csak akkor válik naggyá, ha sikerül megvalósí tani", a jogalkotás mindennapi munkáján kívül két területet kerestem magamnak, ahol a közvetlen cselekvésre is lehetőségem nyílt. Az első, és hadd mondjam azt, hogy számomra erkölcsileg a legkényszerítőbb, választóim képviselete, segítségnyújtás az erzsébe tvárosiak gondjainak megoldásában. Kimondhatatlanul sokat köszönhetek az erzsébetvárosi polgároknak, azoknak, akik megosztották velem gondjaimat, akik nap mint nap elmondták nekem véleményüket munkámról és a törvényhozás munkájáról; akik miatt végig átérez hettem, hogy az általunk tárgyalt törvények minden paragrafusa mögött emberi sorsok állnak: kisnyugdíjasoké, fiatal pályakezdőké, a jövőnk szempontjából oly fontos vállalkozóké vagy éppen az elesetteké, a társadalom perifériájára szorultaké. Fontos számomr a Erzsébetváros amiatt is, amit Tocqueville így fogalmazott meg: "Közösségi intézmények nélkül a nemzet létrehozhat ugyan szabad kormányzatot, de nem ismerheti a szabadság szellemét". Úgy gondolom, hogy nekünk képviselőknek feladatunk többek között abban i s áll, hogy az ország lakosai között minél többen ismerjék meg a szabadság szellemét! A másik terület, ahol úgy érzem, módom nyílt politikai eszméim közvetlen érvényesítésére, a nemzetbiztonsági bizottság vezetése volt. Az elmúlt évek során számtalanszor m ódomban állt – gyakran nem a legkényelmesebb, legkellemesebb körülmények között – elgondolkodni azon, hogy hová vezethet, ha az állambiztonsági szervek működését nem kontrollálják kellőképpen. De azt is tudom, hogy ilyen szervezetek, ha tetszik, ha nem, mé g hosszú ideig működni fognak Magyarországon is. A titkosszolgálati túlkapásokat vagy éppen terrort működésük politikai
