Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
1109 Három dologgal szeretné k azonban foglalkozni. Az egyik a lakástulajdonnak a kérdése. A törvényjavaslat a visszterhes lakástulajdon illetékkulcsát, illetékmértékét a felében állapítja meg, mint amennyi általában a visszterhes kulcs. Úgy gondolom, hogy ez a javaslatnak a változatl an törekvése, hiszen a korábbi illetéktörvény is hasonlóképpen rendelkezett. Mindenképpen azt célozza, hogy az állampolgárok könnyebben jussanak lakástulajdonhoz. Hozzá kell tennem azt is, hogy az öröklési illetéknél és az ajándékozási illetéknél a jelenle g hatályos törvény ugyancsak biztosítja – ugyanezen indokok alapján – : a lakástulajdonnal kapcsolatos öröklési és ajándékozási illetéknek csak az 50 százalékát kell megtéríteni. Én úgy gondolom, hogy ezzel összefüggésben indokolt a jelenlegi szabályozásnak is a fenntartása az öröklésnél és az ajándékozásnál is. Így lenne ez természetes, azonban a törvényjavaslat itt már különbséget tesz az öröklési és az ajándékozási illeték között. A törvényjavaslat azonban nem indokolja ennek az ajándékozási illetéknek eb ben a körben való elhagyását. Gondoljanak arra, hogy idegennek biztosan nem fog ajándékozni, hiszen a tervezett visszterhes illeték kedvezőbb, mint az ajándékozási illeték. A családon belül miért kell megvárni azt, hogy valaki elhalálozzon, ahhoz, hogy örö kös lakástulajdonhoz jusson, amikor már korábban a feleknek az volt a szándéka, hogy rendezzék a lakásnak a sorsát. Gondoljanak arra, amikor idős szülő gyermekének ajándékozza a lakást. A gyerek felvállalja a lakásnak a bővítését, sőt a családi ház bővítés ét, nem tud kölcsönt felvenni rá csak azért, mert egy súlyosabb illetékteher terheli. Én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan indok, ami megalapozza az ezzel kapcsolatos módosító javaslatomat. Tehát továbbra is egységesen kellene kezelni az öröklés i és ajándékozási illetéket a lakástulajdon tekintetében. Megjegyzem: egyébként nemcsak az én javaslatom, hanem dr. Dávid Ibolyának is hasonló jellegű javaslata van. A másik témakör az ingó ajándékozására vonatkozó értékhatár kérdése. A törvényjavaslat – a jelenlegi, hatályos rendelkezéssel egyezően – egyszázezer forintban jelöli meg azoknak az ingóknak az értékét, illetve a fölötti értéket, ami az ingó ajándékozási és öröklési illeték alá esik. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy Botos Katali n államtitkár asszony azt mondta az általános vitában, hogy nem új adók, vagy új bevételi források bevezetése a cél. Mégis én úgy érzem: ha nem is új adó vagy bevételi forrás, de a bevétel növelése egyértelmű cél. Ha valaki áttanulmányozza a törvényjavasla tnak az eljárási illetékekre vonatkozó részét, akkor azt tapasztalja, hogy több mint 3 százalékos emelést irányoz elő a törvényjavaslat. Megértem azt a kormányálláspontot, hogy az inflációval együtt a szolgáltatási költségek is növekednek. Ha azonban ezt e lfogadom és megértem, azt is el kell fogadni, hogy az ilyen ingók értékviszonyai is lényegesen eltolódtak. Öröklésnél gondoljanak arra, hogy egy átlagosan berendezett kétszobás lakásban 100 ezer forintos ingó érték ma már többnyire, éppen a jelenlegi árak miatt megtalálható. Vagy például a házasságkötésnél a család által juttatott nászajándék értéke – nem is beszélve, hogy az egy éven belüli ajándékokat össze kell számítani – , hogy milyen értékeket jelent ez, és mindenképpen ez a százezer forintos értékhatá r nem tartható fenn. Az én javaslatom szerint – és Békesi László képviselőtársam is hasonló összegszerűséget javasolt – : úgy gondolom, hogy ez a 300 ezer forintos értékhatár, az egy elfogadható kell, hogy legyen a Kormány részére, és egységesen kell kezeln i az öröklési illetéket az ajándékozási illetékkel együtt. Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, mert például a költségvetési bizottságnál egy 150 ezer forintos értékhatárt fogadtak el az öröklésnél, és egy 300 ezer forintos értékhatárt tartottak indokoltnak az ajándékozási illetéknél – ingó ajándékozásról beszélek. Én azt hiszem – és javaslom a tisztelt Háznak – , hogy ez a 300 ezer forintos értékhatár egy elég tisztességes értékhatár, és ez elfogadható. A harmadik kérdés, amiről beszélni szeretnék, ez már ne m az én javaslatom, és csak azért nem terjesztettem elő, mert láttam, hogy már előterjesztették – ez pedig a házassági bontóperi illetéknek a
