Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1103 Köszönöm szépen. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Békesi László a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Há z! Az illetéktörvény indítványához 685ös és 816os sorszámok alatt kiosztott módosító indítványokkal éltem. Ezeknek a módosító indítványoknak négy célja volt. Az egyik a családon belüli vagyonátruházás preferálása abban a gondolatkörben, ahogyan erről Més záros István az előbbiekben szólt. A másik a lakásforgalom ösztönzése és a lakásátruházás preferálása. A harmadik a privatizáció támogatása ebben a sajátos eszközrendszerben. A negyedik az ún. fix összegű peremhatárok reális értékű valorizálása az elmúlt i dőszakban bekövetkezett inflációs hatásokra nézve. A benyújtott módosító indítványok közül háromhoz szeretnék röviden néhány gondolatot elmondani és az Önök figyelmébe ajánlani. Az első a családon belüli öröklési és ajándékozási illeték. Azokkal a gondolat okkal, amelyeket Mészáros István az előbb elmondott, mélyen egyetértek. Rögtön hozzáteszem, hogy itt egy lépéssel a módosító indítványok, amelyek az eddigi réteges progresszió helyett a lineáris kulcsokat ajánlják, előremennek, és megelőzik azt az 12 év m úlva bekövetkező valós magyar állapotot, amikor már a vagyongyarapodást vagyon jellegű adóval, a gyarapodás mértékétől függetlenül nem célszerű terhelni. De mert ez egy előremutató lépés, én is csatlakoztam ehhez a javaslathoz, és a saját öröklési és ingye nes vagyonátruházási, tehát ajándékozási illetékekre vonatkozó csökkentett mértékű ajánlataimat visszavontam. Szeretném azonban a Tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, hogy ezzel az ügy nincs megoldva, hiszen a Ház előtt két módosító indítvány fekszik, mindket tő lineáris kulcsokat ajánl ebben a körben, mégis alapvető koncepcionális különbség van a két indítvány között. Az egyik indítvány Matyi László és dr. Török Ferenc 289es sorszámon beadott módosító indítványa, amelyhez magam is csatlakoztam, a másik pedig dr. Balás István, majd ehhez később kiegészítésként dr. Remport Katalin 857es sorszám alatt beadott módosító indítványa. Mi a különbség? Az elvi különbség abban van, hogy az első – Matyi László és Török Ferenc módosító indítványa – figyelembe veszi azt az alapvető véleményt, hogy a családon belüli ingyenes vagyongyarapodás esetében a fizetendő illeték mértéke kisebb családi rokonsági fok esetén haladja meg a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték mértékét. Az ő javaslatukban 3610% szerepel. Akkor még az eredeti kormányjavaslat a 6%os visszterhes vagyonátruházási illetékmértéket ajánlotta. Elvileg azt gondolom, ez az előremutató, hiszen, ha egy családon belül elfogadjuk azt az alapállást, amelyről Mészáros István beszélt, és amelyet magam is osztok , hiszen családon belül aligha lehet abszolút vagyongyarapodásról beszélni, abban az esetben semmiképpen nem indokolt, hogy a lineáris kulcsok esetében magasabb legyen a családon belüli vagyonátruházás illetéke, mint a visszterhes ingatlan vagyonátruházási illetéke. Ezt az elvet a 2. asztalon lévő javaslat, amelyet Balás István terjesztett elő, már megtöri. Itt ugyanis a lineáris kulcsok 5%nál kezdődnek, miközben az ingatlanvagyonátruházási illeték eredeti 6%os kulcsát is 5%ra ajánlják csökkenteni, 5 és 8, illetve 10% a három kategóriában a javasolt illetékkulcs az ingyenes ingatlanvagyonátruházás esetében. Mit jelent ez? Annyit, hogy még az 1. családi fokozaton belül, az egyenesági leszármazottak között is ingyenes vagyonátruházás esetén is akkora mért ékű illetéket kell fizetni, mint a visszterhes, tehát a vásárlás alapján lebonyolódó vagyonátruházás esetén. Mérlegelnie a Parlamentnek azt kell, hogy megtartjae ezt az elvet, ami szerintem védhetetlen, nevezetesen a családon belüli vagyonátruházás esetén olyan jövedelmekről van szó, amelyek létrehozásában a család minden tagja nem vett részt, ezért a vagyongyarapodást jobban kell sújtani vagyonadóval, illetékkel, mint a visszterhes vagyonátruházás esetén, ahol a vásárlás fedezete egyszer
