Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1087 osztályban is kimerítheti, tehát a nyugdíjkorhatárt és az ezzel kapcsolatos gyakorlatot figyelembe véve erre reális esély is van, hiszen fiatalabb korban kezdik el a bírói pályá t a helyi bíróságokon, mint ahogy fordított esetben, tehát a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság vonatkozásában. Ezzel tehát egyetértünk. Egyetértünk Palotás úr indítványának arra vonatkozó részével, amely a 7. pont alatt került összefoglalásra, hogy tu dniillik ne legyen számszerűleg korlátozva, limitálva azon soron kívüli előléptetésben részesíthető bírák, ügyészek száma, akik kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése miatt erre az – egyébként kötelező – várakozási időt megelőzően jogosulta k. Ezt nyilván nem lehet számok közé szorítani, korlátozni. Remélem, minél több ilyen bíró és ügyész kolléga lesz, akik a 10 százalékot évente meg fogják haladni. Jelenleg még nem ez a tapasztalat. A 8as számú módosító indítvány – amely Katona Kálmán és V astagh Pál képviselő közös tartalmú módosítására vonatkozóan tulajdonképpen ellentétes a 7es számú módosító indítvánnyal és a korábbi módosító indítványokkal kapcsolatos válassszal – nem fogadható el, annál is inkább, mert ebben tulajdonképpen kevesebb va n, mint amit most Palotás János módosító indítványával kapcsolatban elfogadásra javasoltunk. Itt ugyanis nem szerepel a 10 százalékos limitnek az eltörlése. A közjegyzőkkel kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni, annál is inkább, mert ez a bizottsági vi tában is, és – bár nem voltam jelen, de gondolom – az általános vitában is elhangzott. És azóta történt közjegyzői körökben egy olyan jelentős esemény, ahol Szigethy István képviselő úr nem lehetett jelen, de vannak itt a Parlamentnek olyan tagjai, akik je len voltak, úgy is mint házigazdák. Azt szeretném világosan a tisztelt Parlament tudomására hozni, hogy a közjegyzőket illetően az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozott, és csak az Önök túlterhelt törvénykezési helyzete miatt idén be nem terjeszthető tör vénytervezet alapján 1991. július hónaptól, tehát 1991. második félévétől teljes mértékben privatizálni – hogy ezt a szót használjam – kíván a Kormány. Az erre vonatkozó törvénytervezetet – gondolom – fél éven belül meg lehet tárgyalni, bár 165 szakaszból áll, de remélem, ez is egy olyan szakmai jogszabály, amely rendkívül nagy időt nem fog igénybe venni a tisztelt Ház munkájából. Ezért, továbbá arra is figyelemmel, hogy a törvényjavaslat nemcsak a közjegyzőkről nem szól, hanem hirtelen fölírtam magamnak, h ogy még kikről nem szól, nem szól a szakértőkről, nem szól a párttagokról, nem szól a végrehajtókról, nem szól az Igazságügyi Minisztériumról (ezek mind jogászok, és költségvetésből élnek) nem szól az egyéb hivatalokban és igazságügyi szervezetekben dolgoz ó elég nagy létszámú foglalkozási csoportokról, nem szól a közjegyzőkről, nemcsak az előbbi gyakorlati okból, hanem azért sem, mert egyszerűen azok a garanciális szempontok, amelyek a bírói munkával kapcsolatban önálló hatalmi ággá emelik ezt a kérdést, és ezzel összefüggésben mellőzhetetlenné teszik az azonos kezelését az ügyészekével; ezek az indokok nem állanak fönn a közjegyzői szervezetet illetően. Ez a világos válasz, hogy miért nem szól a közjegyzőkről: mert a bírák és ügyészek bére is emelkedik, enn ek ügyeit szerettük volna szabályozni, figyelemmel arra, hogy várhatóan a közjegyzők kiválása a szervezetből teljesen szükségtelenné és fiktívvé tesz egy szabályozást, hiszen néhány hónapra egy hosszú időre szánt törvény mégsem vehet föl olyan rendelkezése ket, amelyek mire hatályba lépnek és mire valójában működni kezdenek a bérezéssel kapcsolatban, a közjegyzők el is köszönnek az igazságügy állami szervezetétől. A korábbiakban már válaszoltam, hogy miért nem támogatjuk, és mások is megindokolták, hogy miér t nem támogatható az a javaslat, amelyet szintén Szigethy István és mások is támogattak, hogy az ügyészek és a bírák pótléka egymástól eltérő legyen. Ezzel tehát nem kívánok foglalkozni. Világosi Gábor képviselő úrnak viszont a pótlékok differenciálására v onatkozó indítványa szintén nem támogatható, ezt a bizottság sem támogatja és a Kormány sem. Világosi képviselő úr ugyanis úgy gondolja, hogy a bírák és ügyészek attól függően, milyen fontos helyen dolgoznak – tehát hogy helyi bíróságnál, illetőleg helyi ü gyészségnél, megyei bíróságnál vagy megyei ügyészségnél, főügyészségnél, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságnál vagy a Legfőbb Ügyészségnél – ; ettől függően különböző nagyságrendű, de egyre emelkedő pótlékot kapjanak azért, mert bírák vagy
