Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1085 remélem, hogy a hamarosan Önök elé kerülő törvényjavaslat is tartalmazni fogja – , hogy a minisztérium minisztériumi munkaszervezetében természetesen bírói beosztású személy munkaviszonyban nem állhat. Az egy másik kérdés, hogy egy adott törvényelőkészítéssel kapcsolatban egy tapasztalt bíró minisztériumban is kifejtheti azt a tevéken ységét, amely adott esetben nem bírói tevékenység. Ezért nem kell megfosztani a bírói címétől, vagy lemondatni és újra kineveztetni, hanem ez egy olyan terület lesz, amelyet átmenetileg – mondjuk – jogszabályelőkészítőként, nem bíróként és nem bírói tevék enységet ellátva fog végezni. Tehát még egyszer mondom: Fekete Gyula módosító javaslatának elfogadása esetén a szándékaink ellenében döntene a tisztelt Parlament, mert kiterjesztené, helyesebben hatályában tartaná a minisztériumban most bírói címmel rendel kező, de valójában tényleges bírói munkát nem végző tisztviselők körére is a törvényt. Ezt nyilván nem akarják, és ahogy hallottam Fekete Gyula szóbeli indoklását, ő sem akarja. Akkor ez az indok arra, hogy a tisztelt Parlament ne így szavazzon. (Mozgás.) A Katona Kálmán képviselő úr által a 2es pontban feltüntetett módosító indítványt a Kormány nem tudja támogatni. A módosító indítvány arra vonatkozik – szövegszerűen csak arra tudtunk következtetni, a jelen nem lévő képviselő úr nem tudott szóbeli indokot kifejteni távolléte miatt – , hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét és elnökhelyetteseit megyei bíróként kezelje a törvényjavaslat. Ez így nyilvánvalóan nem támogatható, hiszen a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese több a jel enlegi besorolás szerint is, mint egy megyei bíró. Ugyanakkor a törvénymódosítás alapján, a benyújtott módosítás alapján nem volt meg a lehetőség, hogy a bíróság elnökét és elnökhelyettesét megyei bírósági elnöki és elnökhelyettesi pozícióba helyezzük. Ezt meg tudtuk volna fontolni, de nem így szólt a javaslat. Ezért vetette el a bizottság is, és a Kormány sem támogatja. Arra pedig természetesen nem is mertünk gondolni, hogy a képviselő úr azt a módosítást kívánta volna előterjeszteni, hogy valamennyi pesti központi kerületi bírósági bíró – és eredetileg még budai központi kerületi bírósági bíróra is értette, azt hiszem – ; hogy mindegyik megyei bírói címet és előmeneteli pozíciót és bérezést kapjon. Gondolom, hogy ez sem támogatható. A 3. pontban, tehát az e lőbbi kiegészítéssel közösen megfogalmazott, a bizottság előterjesztésében interpretált módosító javaslat arra vonatkozik, hogy tulajdonképpen – és itt válaszolnék az ezzel kapcsolatban ettől eltérő módosító javaslatok elutasításának indoklására is – termé szetes dolog, hogy a jogi képesítéshez kötött munkakörben eltöltött időt bírói vagy ügyészi, akár kinevezést megelőző vizsgálat, akár pályázati rendszerben történő elbírálás alkalmával egészben vagy részben figyelembe lehessen venni. Utalok arra, amit Kutr ucz Katalin itt kifejtett, és azt meg is ismételve: természetesen nem támogatható az, hogy ez egy automatikus kötelezettség legyen minden esetben, hiszen nem arról van szó – mint ahogy azt itt Vastagh Pál képviselő úr indokolta – , hogy egy hivatáson belül nem lehet különbséget tenni. Ez igaz, de itt nem egy hivatásról van szó, hanem egyfajta, azonos képesítéshez, de teljesen más hivatási ágakhoz kötött munkaterületről. Hogy egy példát mondjak: nem vagyok benne biztos, hogy egy jogi oktatói munkakörben, mond juk római jogot oktató, jogászi végzettségű egyetemi oktató teljes római jogi stúdiumait és ezzel kapcsolatos tudományos tevékenységét egy büntetőbírói pályázat esetén figyelembe lehet venni. Nem akarok az előző példákhoz, tehát a gyakorlati pályák egymás közötti átjárhatóságához visszanyúlni, hiszen erre hivatkoztak a módosító indítvány támogatói, de vannak más esetek is, ebből is látni lehet. Tehát a jogi végzettség és egy jogi képesítéshez kötött munkakör nem biztos, hogy teljes mértékben figyelembe vehe tő. Az is biztos azonban, hogy nem lehet kizárni, és nem lehet megkötni a pályázatot vagy a kinevezést előkészítő személynek a belátását, hogy azt részben vagy egészben kötelezően vegye figyelembe. Tehát a 4. pontban és a későbbiek során is visszaköszönő m ódosító indítvány – ami erre vonatkozik, hogy igenis kötelezően és teljes mértékben legyen ez figyelembe veendő – nem támogatható.
