Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
1063 újszerű, nevezetesen: a köztisztviselőktől többletkövetelményeket csak többletjogosultságok fejében lehet elvárni. A szakszerű, gyors, pártatlan és kulturált ügyintézés mint köv etelménymegfogalmazás nem újdonság, hiszen ez minden társadalomnak érdeke. Először tarthatunk azonban a kezünkben olyan törvényjavaslatot, amely a közszolgálati jogviszony keletkezésétől a megszűnéséig annak minden mozzanatába garanciák rendszerét építi, egyensúlyt teremtve jogok és kötelezettségek között. A munkavállalói oldalon egyaránt találkozhatunk a közigazgatásban eddig ismeretlen intézmények bevezetésével, illetőleg a mértékek jelentős emelésével; előbbiekre talán a végkielégítés, az alanyi jogon j áró tizenharmadik havi illetmény, avagy a közvetlen bírói jogorvoslati út lehetősége, az utóbbira például a tizenöt nap pótszabadság, vagy hat havi felmentési idő lehet példa. Más, jól ismert, de a korábbi időszakban általában sablonosan értelmezett fogalm ak pontos, tárgyszerű körülírásával, az eszközök taxatív felsorolásával a törvényjavaslat gyökeresen átértékeli az összeférhetetlenség, az előmeneteli rendszer, a minősítés intézményeit. Ez az egyetlen járható út a közigazgatás teljes depolitizálásához, me rt ezekben a kategóriákban a legnagyobb a veszélye a szubjektív szempontok felmerülésének. Külön örvendetes, hogy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely kategorikusan kizárja a törvényben meghatározott alkalmassági feltételek alóli felmentést, bizon yítva ezzel: a továbbiakban nem szólam a szakmai alkalmasság követelménye. Végül nem mehetünk el szó nélkül a mellett a rendelkezés mellett, amely – véget vetve a kötelező uniformizáltságnak – lehetővé teszi, hogy minden önkormányzat anyagi erőforrásaihoz mérten, bizonyos szűk körtől eltekintve, köztisztviselői számára még a javaslatban foglaltaknál is kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg. Véleményem szerint a törvényjavaslat valamennyi, a teljesség igénye nélkül felsorolt rendelkezéséből kitűnik az a tö rvényhozói szándék, hogy megteremtsük egy, a társadalom megbecsülését élvező modern közigazgatás feltételeit, amely szakszerű munkáját önkormányzatbarát környezetben, a bizalom légkörében végezheti. A jogalkotói munka természetesen nem zárulhat le ezen ala pdokumentumnak a megalkotásával. E körben csak egyetlen kérdésre szeretném a figyelmet felhívni. A törvényjavaslat megszabja a képesítési rendszer alapelveit, amelyek azoknak a feltételeknek az összességét jelentik, amelyek a köztisztviselők alkalmazásának , előmenetelének, vezetői megbízatásának a képzettségi, szakmai gyakorlati előírásait tartalmazzák. Ugyanakkor köztudott, hogy a közigazgatási alkalmazottak képzési és továbbképzési rendszere jelenleg is szétszórtan, alacsony hatékonysággal, gyakran formál isan funkcionál. Összességében nem alkalmas ez az intézményhálózat a megnövekedett feladatok ellátására. A törvényjavaslat enged ugyan türelmi időt a köztisztviselőknek a képesítési feltételek megszerzésére, a rendelkezésre álló időnek halaszthatatlan fela data azonban ehhez a konkrét személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Nem halogatható az Államigazgatási Főiskola szerepkörének átgondolása, átértékelése, továbbfejlesztése akár egyetemi szintre. Külön feladatként jelentkezik a közigazgatásivezetőképzé s rendszerének reformja, kiemelt figyelemmel a jegyzőkre. A magam részéről a törvényjavaslatot a szükséges finomító, pontosító, módosító indítványokkal, azok közül is részemről kiemelten támogatva Balás István képviselőtársamnak a szakmai előmenetel gyorsí tására vonatkozó módosító indítványait, ezekkel együtt a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Balás István képviselő úr. Felszólaló: Dr. Balás Istávn (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
