Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
1041 pontosabb lesz annál, mely október elején készült. A felmérés ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek által kitöltött adatlapok alapján történik, és ha feltételezzük, hogy a valóságosnál nagyob b aszálykárt jeleztek, ugyanolyan kényszerű körülmények hatása alatt történt, mint amelyek ma is fennállnak. Az aszálykárról tehát végleges eredmény csak a mérlegkészítés után lesz. Ha feltételezzük, hogy egyes mezőgazdasági üzemek az első felméréskor aláb ecsülték az aszálykárt, akkor lehetővé kell tenni, hogy ezek nyújtsanak be pótigényt. Kérdezem államtitkár asszonyt és miniszter urat, vane arra lehetőség, hogy az aszálykárhitelek lejáratát már most 1991. augusztus végére, az őszi vetésű gabonák árbevéte léig módosítsák, és az új felmérést a mérlegek elkészülte után végezzék el? Ez ugyanis a következő pozitív következményekkel járna. Csökkentené a bizonytalansági érzetet és a hajlamot arra, hogy a valóságosnál nagyobb aszálykárt mutassanak ki. Most megkímé lnék egy nagymennyiségű fölösleges munkától a bankokat, az üzemeket és a minisztériumokat. Végül, február végén a bankok az új felmérést a mérlegelemzéssel együtt végezhetnék el, és indokolt esetben saját hatáskörükben tehetnék meg a szükséges intézkedést a pénzügyi kormányzat által előre megfogalmazott irányelvek alapján. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm, a kérdésre Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter úr válaszol. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válasza NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Körösfői László képviselőtársam kérdésére a Pénzügyminisztériummal egyeztetve a következőket válaszolhatom. Ha Önök járják a határt, akkor látják, hogy szépen zöldülnek a vetések, az ős zi szántások sorolnak, és az a föltételezés, hogy mennyi műtrágyát és milyen vetőmagot használtak, remélem, utólag kiderül, és nem lesznek olyan súlyosak, mint a jelzések, éppúgy – hála Istennek – most már elmondhatjuk, hogy az aszálykár mértéke is lényege sen kisebb, mint a nyár folyamán ezt jelezték. Az 1991. január 2i hitellejárat technikai lejáratnak tekinthető, a jegybank és a kereskedelmi bankok évzáró mérlegkészítési kötelezettsége miatt. Ennek megfelelően tehát az aszálykáros nagyüzemeknek a kapott célhitelt nem kell január 2án visszafizetni, és nem is kell új szerződést kötniök, mivel a hiteleket a kereskedelmi bankok automatikusan meghosszabbíthatják 1991. szeptemberig. A kormányhatározat értelmében 1991 szeptemberében sem kell az összes hitelt vi sszafizetni, mivel annak egy része, legfeljebb azonban 50 százaléka, 1992. december 31ig meghosszabbítható. Képviselő úr tájékoztatására elmondanám továbbá azt is, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., akihez a legtöbb aszálykáros üzem tartozik, szám szerint 497, már eredetileg a jövő év szeptember 20i lejárattal kötötte a célhitelszerződéseket. A kérdés második felére, miszerint a november 30i úgynevezett végleges felmérést miért nem a mérlegzárás utánra tettük, a következőket válaszolom. A no vember 30i időpont a célhitel véglegesítése miatt kizárólag a hozam, illetve hozamértékkiesés pontosítására vonatkozik, amit közvetlenül a betakarítást követően, tehát a mérlegkészítéstől függetlenül lehet és kell megállapítani. E pontosításra azért is szükség van, mert az október 6i felmérés nyilván csak becsült adatokat tartalmazhat, ezért meg kellett adjuk a lehetőséget arra is, hogy az előzetes adatok alapján számszerűsített hiteligény módosulhasson. A pontosított felméréssel azok a gazdálkodók is h ozzájuthatnak a célhitelhez, akik az október 6i becsült felmérésnél esetleg nem érték el a célhitel és más kedvezmények szempontjából meghatározásra került 15 százalékos hozamértékkiesést, de a betakarításkor kiderült, hogy mégis aszálykárosnak minősülne k. A mérlegzárást követő véglegesítést csak azoknál a gazdálkodóknál tartjuk indokoltnak alkalmazni, akiknél az aszálykár oly nagymértékű volt, hogy fizetésképtelenséget is okoz. Ezen gazdálkodóknál a kormánydöntés értelmében a
