Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TABAJDI CSABA (MSZP)
1036 természetesen ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni a megalkotásnál, és az időtartamnál ennek is súlya van. Mint ahogy Kiss Gyula miniszter úr u talt rá válaszában, egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy a szupertitkos kezelésről lehetne beszélni. Szakmai egyeztetésről van szó – ahogy ő említette. Nem kívánom megismételni: a Belügyminisztérium, egyéb minisztériumok és az érdekelt hivatal, küls ő szakértők, a hivatal által ismert szervezetek külső szakértőinek és érdekelt képviselőinek a bevonásával most is egyeztetés folyik. Ahogyan említette a miniszter úr, decemberben ennek az egyeztetési fázisnak a végére jutunk, és úgy gondolom, ebben az áll apotában lesz olyan a törvénytervezet, amely a közvélemény elé tárható. A kérdésre konkrétan válaszolva: nem tervezünk úgynevezett társadalmi vitát, hiszen, amikor a képviselő úr még nem volt képviselő úr, az a Parlament ezt a jogintézményt kiiktatta a köt elezően alkalmazandó jogalkotási fázisok közül. Ez nem jelenti azt, hogy nem tervezünk az érdekeltekkel folyamatos, intenzív egyeztetést. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy kétharmados elfogadásra tartozó törvény egyeztetés nélkül nyilvánvalóan nem kerülhet be a Parlament elé, még bizottsági munkára sem lesz alkalmas. Szeretném megnyugtatni a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést: olyan egyeztetést kívánunk lefolytatni, amely minden vonatkozásban kiállja az e törvénnyel szemben támasztható követelmények próbáját. Habár úttörő jelentőségű, és – mint említettem – szokatlan a nemzetközi összehasonlításban ennek a kérdésnek a törvényi szabályozása, bízunk benne, hogy a tisztelt Parlament és az érdekeltek megértésével fog találkozni a tavaszi vita során. Kösz önöm szépen a figyelmüket. Azt hiszem, hogy a két válasz így képez egységes egészet, úgyhogy összességében kérem a tisztelt képviselő úrtól és az Országgyűléstől ennek elfogadását. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm az igazságügyminiszte r úr válaszát. Kérdezem Tabajdi Csaba képviselőtársamat, egyetérte a miniszteri válaszokkal. TABAJDI CSABA (MSZP) Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Ház! Örülök, hogy a kormányzat kiemelkedő belpolitikai kérdésnek tekinti a nemzeti és etnikai kisebbségi t örvény megteremtését, de még inkább örülnék annak, hogy ha ennek megfelelően meg is tenné azokat a konkrét lépéseket, amelyek a törvény megalkotása szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Itt nem valamiféle elhamarkodásról van szó, azt senki nem várja el, hogy ezt a törvényt, ezt a nagy jelentőségű törvényt elkapkodottan, elhamarkodottan teremtsük meg. Abban is igaza van Balsai miniszter úrnak, hogy viszonylag kevés a nemzetközi precedens, de azért lehet találni, DélTirol esetében, Kanada esetében, a litván nyelvtörvény és más országok esetében, ha nem is ilyen átfogó szabályozást, de mindenképpen szükség van ennek a törvénynek a megteremtésére. Amit én hiányolok, hogy itt fél évet vesztettünk. Fél évet veszítettünk, hiszen márciusban már rendelkezésre állt egy olyan tervezet, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt, a FIDESZ, a Kisgazdapárt, az MSZP pártszakértői, de ezenkívül az MDF és az SZDSZ szakértői is megvitattak. Hónapokon keresztül, múlt év decemberétől kezdve a nemzeti és etnikai kisebbségi kol légium vitatott egy tervezetet, ez ugyan semmire sem kötelezi a jelenlegi kormányzatot, arra viszont talán igen, hogy talán érdemes lenne azokat az elemeket, amelyek elfogadhatóak voltak a kisebbségi képviselők és szervezetek számára, azokat figyelembe ven ni. Örülök, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt létrehozták, jó hogy létrejött, és örülnék, ha a törvény tartalmi vonatkozásaiban ez a hivatal komoly súlyt és komoly szerepet kapna. Tudom azt, hogy jogászi szempontból számos megoldatlan probléma vár ránk, felhívnám még a figyelmet arra, hogy információim szerint e törvénytervezetnek van egy óriási hiányossága, hogy nem fordít kellő figyelmet a nemzeti és etnikai kisebbségek önszerveződésére, az önkormányzatokra. Hogy ez milyen súlyú kérdés, azt hi szem, ebben a Házban nem kell hangsúlyozni.
