Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
95 A bizalmatlansági indítványra vonatkozó javaslatunk három irányban változtatja meg a hatályos szabályozást. Az egyik, hogy a bizalom megvonásához az egyszerű többség helyett abszolút többség kell. A másik: a bizalmatlansági indítványban meg kell jelölni az új miniszterelnöknek javasolt személy nevét, és az indítvány elfogadásával egyben a Parlament megválasztja az új miniszterelnököt is. Bizalmatlansági indítványunk ez utóbbi javaslatunktól "konstruktív" bizalmatlansági indítvány. A harmadik, hogy egyes min iszterekkel szemben nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. A kormány stabilitását az elsőként megjelölt - tehát az abszolút többséget megkívánó - szavazási mód biztosítja, és nem a konstruktivitás. Ezzel kapcsolatban vagyis az abszolút többség me gkívánásával - azonban, mint ahogy az indítvány harmadik részével kapcsolatban - amely arra vonatkozik, hogy egyes miniszterekkel szemben nem lehel bizalmatlansági indítványt előterjeszteni , nem érkezett semmiféle módosító indítvány. Ennek jogosultságát senki nem kérdőjelezte meg. Ezért én ezzel a kettővel - vagyis az elsővel és a harmadikkal - nem foglalkozom, csak a másodikkal. A második változtatás, ami a konstruktivitást jelenti, a Parlament jogait, de egyúttal felelősségét is növeli. Itt engedjenek m eg nekem egy kitérőt. Az egész Kormányt, annak minden tagjával együtt, az úgynevezett szocialista államokban szokta a Parlament választani, vagyis azokban az államokban, ahol a választás csak látszat volt, ahol az egy párt döntött ténylegesen minden kérdés ben és ahol a politikai felelősség helyett a politikai felelőtlenség érvényesült. A demokratikus berendezkedésű európai országok többségében - és erre felhívnám képviselőtársaim szíves figyelmét - a miniszterelnököt sem a Parlament választja. A demokrácia nem ezen múlik. Ott azonban, ahol joga van a miniszterelnök megválasztására a Parlamentnek - így van ez az NSZKban és Spanyolországban - érdekes módon pont ott, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Ez az intézmény nyilvánvalóan nem alkalmazható egy ol yan rendszerben, ahol a Parlament csak utólagos kontrollt gyakorolhat a kormányelnök fölött Ezért aztán igaz hogy kevés helyen konstruktív a bizalmatlansági indítvány, de ez azzal együtt igaz, hogy kevés helyen választ miniszterelnököt a Parlament. Lehetet t volna egy másik megoldást is választani. Lehetett volna egy olyan megoldást is választani ahol a Parlament nem választ miniszterelnököt. Mi azonban, tisztelt Képviselőtársaim, nem egy ilyen rendszert fogadtunk el - és alapos a gyanúm, hogy akik május 9é n az alkotmánymódosítás ellen szavaztak, nem azért tették, mert azt szerették volna, hogy a miniszterelnököt ne a Parlament válassza meg, hanem azért, mert még a miniszterek megválasztását is a Parlament hatáskörébe akarták vonni. Ez a rendszer, amit mi vá lasztottunk - és amelynek első elemét már elfogadtuk - az európai demokratikus államok többségéhez képest növeli a Parlament jogait. Nem arról van szó, amit egyik előző alkalommal Áder János mondott, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot, hanem arról, hogy egy elemeiben egymáshoz illeszkedő rendszert kívánunk kialakítani. Mint ahogy azt május 9én már elmondtam, ki lehet alakítani egy másik rendszert is. Lehet. De egymáshoz nem illeszkedő elemek kusza halmaza sok jóval nem kecsegtet. Való igaz, hogy itt egyszerr e, egy szavazással történik a bizalmatlansági indítvány elfogadása és az új miniszterelnök megválasztása, a programról pedig nem kell dönteni. Pontosan úgy, mint az NSZK Alkotmányában. Csak megjegyzem, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványba csak úg y lehetne becsempészni a programot is, ha valakinek lenne kinevezési joga. A mi konstrukciónkban nincs. Az eredeti javaslatunkban, meg kell mondanom, volt. De az alkotmányügyi bizottság azt nem fogadta el. Mi eredetileg úgy képzeltük, hogy az Országgyűlés választ, és a köztársasági elnök kinevez. Ezt a megoldást az alkotmányügyi bizottság nem fogadta el. Ott ültek a FIDESZ igen tisztelt képviselői. Május 9i előterjesztésemben elmondtam, hogy - tessék figyelni - ez a konstrukció egy egységes egész! Direkt e zért utaltam a konstruktív bizalmatlansági indítványra. Tessék visszaolvasni a jegyzőkönyvet! Senki nem mondta, hogy egy másikféle rendszert szeretne. Ezt lehet, csak akkor az egészet tessék megváltoztatni!
