Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
857 mehet végbe máshogy, csak úgy, ha az ebből részt vállaló valamenn yi szerveződésnek meghagyjuk, sőt biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy a maga sajátos módján ebben a folyamatban részt vegyen. A rendszerváltás legjelentősebb kérdéseit sem a Kormány, sem valamelyik párt, sem a pártok együttese nem tekintheti kizárólagosan a saját felségterületének, vagy ha mégis ezt tenné, és ez a törekvése netán sikerre is vezetne, akkor a társadalmi élet súlypontjai olyan eltolódásokhoz, olyan torzulásokhoz vezetnének, amely torzulásokat és eltolódásokat már éppen eléggé ismerjük ahhoz, h ogy ezt ne kívánjuk magunknak a jövőre nézve sem. Valamennyien tudjuk, hogy a választásokról szóló törvény alapvetően nem technikai norma, hanem az önkormányzati törvényben megfogalmazott elvek, alapelvek első, igazán jelentős próbaköve. Nem kétséges ugyan is, hogy a választások mikéntje meghatározó a képviselőtestületek összetételére. És így természetszerűen arra is, hogy a képviselőtestületekbe bekerülő személyek milyen érdekeket hordoznak, milyen érdekeket kívánnak majd megvalósítani az önkormányzatok éle tében. A helyi önkormányzatok akkor tudnak jól működni, akkor tekinthetik magukat települési, közösségi érdekek letéteményesének, ha minél szélesebb keresztmetszetben tükrözik vissza a helyi társadalom differenciáltságát. A képviselőtestületek döntéseik me ghozatala során a helyi társadalomban működő csoportok, rétegek, politikai és más kisebbségek érdekeit fogják ütköztetni. Jó döntés pedig akkor születhet, ha a konszenzushoz vezető alkuban minél több érdek, szempont és szükséglet próbálja meg érvényesíteni magát. Csak megerősíteni kívánom azt a vitában már elhangzott és a nemzetközi és hazai tapasztalatok által egyaránt alátámasztott tényt, hogy az állampolgárok - mint települési lakosok - érdekeiket elsősorban nem a pártérdekek mentén jelenítik meg. Ebből adódóan a települések életében más típusú társadalmi szervezeteknek, szerveződéseknek sokkal nagyobb jelentősége lehet, mint a politikai pártoknak. Éppen ' ezért semmi sem indokolja, hogy ezek a más típusú, nem politikai társadalmi szervezetek a helyi vála sztások során hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek, hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint a politikai pártok. Hogy ez a gondolat nem áll távol a Kormány elképzeléseitől sem, azt jól tanúsítja a törvényjavaslat általános indoklása is, amikor kimond ja, hogy az új szabályozás megszünteti az egyes politikai szervek kiváltságait és lehetőséget ad az állampolgárok önszerveződő közösségeinek az érdemi részvételre. Sajnos, az általános indoklásban rögzített elvet a részletes szabályozás nem így tükrözi vis sza, hiszen a társadalmi szervezeteknek csak annyit enged meg, hogy a független jelölteket támogathassák. Hogy a törvényjavaslat indoklása és a részletes szabályok közötti ellentmondás feloldható legyen és a helyi testületek megválasztása során nemcsak a p ártérdekek, hanem más típusú helyi érdekek is képviselethez juthassanak, a szabad demokraták módosító indítványokat nyújtanak be. Ezek a módosító indítványok biztosítani kívánják, hogy a társadalmi szervezetek a pártokkal azonos feltételekkel listákat állí thassanak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Szabad Demokraták Szövetsége soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Kóródi Mária felszólalását. Szót kért Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓ NYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár a tegnapi napon Hack Pétertől figyelmeztetésben részesültünk hogy tekintettel arra, hogy politikai egyeztetések folynak ebben a fontos kérdésben, nem célszerű a plenáris ülésen kifejteni nézeteket, azt hiszem, nem kerülhetjük el, hogy itt a nyilvánosság előtt állást foglaljunk bizonyos
