Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
848 hatalommal már bíró, de egyelőre nem legitim, tehát felelősséget vállalni nem tudó politikai erők jó tanácsait vagy - uram bocsá' - utasításai t követve. A legnagyobb veszélyt azonban abban látjuk, hogy a tartósan bizonytalan állapotba kényszerített közigazgatási apparátus, amelyről azért ne feledjük, nem mondható általánosságban, hogy csapnivaló bürokraták gyülekezete, hanem jól felkészült állam igazgatási szakemberek nélkülözhetetlen gárdája, joggal méltatlannak tartván helyzetét, máshol keresi boldogulását, és ez a leendő önkormányzatok szakértő apparátusának leépüléséhez, szétzilálódásához vezet. Mielőbb tiszta vizet kell hát önteni a pohárba, a rendszerváltás folyamatát a politika minden szintjén így a helyi önkormányzatoknál is - indokolt sürgősen elvégezni. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista párti frakció az elmondottakat is szem előtt tartván, a Kormány által beterjesztett törvényjavaslato t úgy igyekezett átvizsgálni, áttanulmányozni. hogy minden szempontból megfelele az igazságosság, a demokrácia követelményeinek. Miután napjainkban a felülről vezérelt és korlátozó rendszer lebontásáról van szó, a helyi önkormányzatok választásánál ezért ezt a szempontot tarjuk kiemelt fontosságúnak, és álláspontunkat ennek megfelelően igyekeztünk kialakítani. Először is azt emelném ki, hogy véleményünk: szerint nem engedhető meg, hogy a helyi választások, a helyi képviselők jelölése a Parlamentben kialaku lt pártstruktúrák preferálását, mintegy mechanikus adaptálását jelentse. Természetesen mi is magától értetődőnek tartjuk, hogy a parlamenti pártok a helyi választások során fontos, bizonyára meghatározó szerepet fognak játszani. Nem szabad azonban figyelme n kívül hagyni, hogy léteznek, és szerencsére egyre nagyobb számban léteznek és gyarapodnak olyan helyi mozgalmak, lokálpatrióta erők, amelyek ugyancsak részt kérnek a helyi közügyek gyakorlásából: a társadalom szövete nyilván sokkal színesebb, mint a Parl amentben megjelenő pártérdekek. Ezért mi a leghatározottabban ellenezzük hogy társadalmi szervezet például listát ne állíthasson mivel ugye, a törvény az ilyen jelölteket függetlennek tekinti. Be kellene látnunk, hogy aki társadalmi szervezetben vagy helyi lokálpatrióta mozgalmakban tevékenykedik, az önmagát nem függetlennek tekinti, hanem mondjuk pártonkívülinek, és a kettő az nem ugyanaz. Az pedig végképp nemigen érthető, hogy a társadalmi szervezetek miért csak független jelöltet támogathatnak. Ha mondju k valaki a Kereszténydemokrata Párt tagja és egyben - tételezzük fel - a helyi városszépítő mozgalomnak is a vezetője, akkor most a mozgalom támogatását kell elutasítania, vagy a pártjától kell elhatárolódnia? A helyi választások pártpolitikai aspektusú át politizálása számos hasonló lehetetlen és méltánytalan helyzetet teremt, ezért azt hiszem bölcsen tennénk, ha belátnánk, hogy a helyi társadalmakban bármilyen formában megjelenő erők, helyi érdekcsoportok megfelelő jogát biztosítani kell, és egyenrangú elb írálást kell a törvénybe is beépíteni. Az előbbiekből már mintegy következik, hogy mi a magunk részéről a legjobb megoldásnak a szabad kislistás választási módot tartjuk. Itt ugye a település egyrészt egységes, egyetlen választókerületként jelenik meg, és ez megakadályozza azt, hogy gyakorlatilag egymással határos térségek, utcák, városnegyedek, településrészek rivalizáljanak, másrészt pedig ez az egyetlen lista megítélésünk szerint azt segíti elő, hogy a településfejlesztés racionális követelménye az e tek intetben marginálisnak mondható pártérdekekkel szemben gyakorlatilag érvényesüljön. Mindez jó alapot teremthet ahhoz is, hogy a helyi képviselőtestületbe valóban a köztiszteletben álló és a helyi közösség bizalmát bíró emberek kerüljenek, függetlenül pártj ukhoz való tartozásuktól. Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal. hogy ez a szabad kislistás módszer csak bizonyos korlátokkal alkalmazható, hiszen ott, ahol a települések markánsan már elkülönültek, az emberek kevésbé ismerik egymást, és mondjuk az a dott települést is nagyságrendjüknél fogva, ott ez feltehetően nem lenne szerencsés.
