Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
846 Ezzel át i s térek az utolsó pontra: a polgármesterek választására. Szemben a benyújtott törvényjavaslattal, mi úgy képzeljük, hogy a polgármestereket minden szinten közvetlenül kellene választani. A polgármesterek jogosítványai elég erősek ahhoz, hogy közvetlen legi timációt nyerjenek, közvetlen választások során. Budapest esetében ez kerületi polgármestereket, budapesti főpolgármestert is jelentene. .A választási törvénytervezetünk egyes pontjainál a részletes illetve az általános vitában majd mások is hozzászólnak, és el fogják mondani a nemzetiségek képviseletével, az ajánlások rendszerével és más egyéb kérdésekkel kapcsolatos szabad demokrata álláspontot is. Köszönöm a figyelmüket. (taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Magyar Bálint felszólalását. Szólásra köv etkezik Böröcz István a Független Kisgazdapárt részéről. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának megbízott előadója: Dr. Böröcz István BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A márciusi országgyűlésiképviselőválasztások során elindult az ország a parlamenti demokrácia útján, megszűnt az egypártrendszer. E kétségkívül jelentős esemény azonban nem befejezett, hanem megkezdett egy régen várt folyamatot, hazánk demokratizálását. A következő nagy lépés viszont a helyi hatalomváltás, a rendszer váltás végrehajtása. Más szóval: a helyi önkormányzati testületeket kell minél előbb megalakítani megfelelő választási törvény alapján. Az önkormányzatiság lényege ugyanis az önigazgatáshoz való jog biztosítása, a helyi közügyekbe való beleszólás jogának s zavatolása. A tisztelt Ház elé most beterjesztett törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról, a valódi önkormányzatok kiépítését szolgálja. A javaslat a már hatályos választójogi törvényhez hasonlóan az európai demo kratikus választási elveket tiszteletben tartva, azok megvalósítására építkezik. Ugyanakkor az általánostól eltérő intézmények létrehozásával tekintettel van alaprendeltetésére, a működő helyi önkormányzati testületek létrehozására is. A törvényjavaslat sz ámos tekintetben jól hasznosítja az 1990. évi parlamenti választások tapasztalatait. A választási szervekre, a szavazásra, a jogorvoslatra vonatkozó fejezetei lényegileg az országgyűlési képviselőválasztásokon már megismert szabályokon alapulnak. A jogalka lmazási tapasztalatok alapján azonban joghézagok megszüntetésére is törekszik. A választójogosultság kérdését a nemzetközi elvárásoknak megfelelően az ENSZ 1966. évi polgári és politikai jogok egyezségokmánya 25. cikkelye tartalmazza, amely az általános, e gyenlő, titkos, valódi és rendszeres választásokon alapuló jogosultságot az állampolgársághoz köti. A magyar jogi szabályozás, elsősorban az Alkotmány és a most benyújtott törvényjavaslat túllép ezen, és az állampolgárság tényétől függetlenül is biztosítja a választójogosultságot a hazánkban állandó jelleggel letelepedett nem magyar állampolgárok számára is. Az aktív választójogosultság ilyen kiterjesztése egyedülálló Európában, és remélhetőleg kiemelkedő értéke lesz a magyar jogalkotásnak is. A Magyar Közt ársaság aktív kisebbségvédelmi politikájának hitelt adó megoldást tartalmaz a törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek valódi képviseletének megvalósításával. A javaslat a nemzetközi elvárásoknak e tekintetben is mindenben megfelel. A teljes önként esség alapján a kisebbségi választókerületben történő szavazást az érintettek szabad belátására bízza. A szabályozás a magyar történelemben először kísérli meg a szétszórt elhelyezkedésű kisebbség reális képviseletének feltételeit megteremteni oly módon, a mire Európában sincs sok példa. Tisztelt Képviselőtársaim! A VII. fejezetet olvasva, amely a választás rendszeréről és az eredmény megállapításáról szól, első olvasásra talán kissé bonyolultnak tűnik. A törvényjavaslat egészét tekintve azonban gyorsan nyil vánvaló lesz, hogy a javasolt három forma közül, amely a lakosság számától függően változik, az adott település választópolgárának valójában egy választási rendszert kell megismernie, mégpedig arra a településre vonatkozót, amelyen éppen ő lakik.
