Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 23. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 14. napja - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása (a mentelmi jogról) - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György):
781 R átérünk következő napirendi pontunk, az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság idevonatkozó előterjesztését 288as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Szólásra követke zik Balás István, a bizottság elnöke, a napirendi pont előadója. Kérem, fáradjon a szónoki emelvényre! Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányü gyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottsága az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat elők észítése során elfogadta azt az elvi koncepciót, amely szerint a képviselőknek az Országgyűlésen kívüli hatóságokkal való kapcsolatát is ebben a törvényben kell főbb vonalaiban rendezni. A képviselők mentelmi jogával ma az Alkotmányon túlmenően foglalkozik a Házszabály is, sőt még a Rendőrség szolgálati szabályzata is. Egy ilyen alapvető, garanciális intézménynél a szabályozás szétszórtsága nem tartható fenn. Egyes fejlett jogállamokban a képviselők mentelmi jogának összes részletkérdését az Alkotmány tarta lmazza, azonban ezekben az államokban az Alkotmány általában igen terjedelmes, sokszor több kötetre rúg. Ezzel szemben a magyar Alkotmány általában mindig keret jellegű főbb szabályokat tartalmaz, amelyeket különkülön törvények hajtanak végre. Úgy véltü k ezért, hogy a mai – egyébként igen sokszor módosított – írásbeli Alkotmányunk nagyon féloldalassá válna akkor, ha a képviselők mentelmi jogának összes részleteit itt helyeznénk el. Más aggályaink is voltak. Az Alkotmányban található jelenlegi rendelkezés a mentelmi jog kapcsán annak csak egyik elemével foglalkozik, azzal is rendkívül korszerűtlen megfogalmazásban. Ha ez a szabály marad, akkor a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén alkotmányellenes helyzet állt volna elő. Az Alko tmány szövegének kiegészítése, illetve korszerűbben való megfogalmazása viszont azt az anomáliát eredményezte volna, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvényben betű szerint idézünk egy vagy két bekezdést az Alkotmányból, ami jogászi szemmel nézve – id ézőjelben mondom – rendkívül csúnya megoldás. Ilyen előzmények után került Önök elé a dilemma feloldása érdekében egy egymondatos alkotmánymódosítási javaslat, melynek pontos szövege a következő: "Az országgyűlési képviselőt, az országgyűlési képviselők jo gállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint, mentelmi jog illeti meg." Köszönöm szépen a figyelmet. (Gyér taps.) Határozathozatal a törvényjavaslat általános és részletes vitájának együttes lefolytatására ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Balás Ist ván előadói előterjesztését. Jelzem a tisztelt Országgyűlésnek: tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatot senki nem nyújtott be, indítványozom a törvényjavaslat általános és részletes vitájának együttes lefolytatását. Ehhez azonban a tisztelt Országgyűlés egyetértése szükséges. Határozathozatal következik. Most kérem a szavazatokat! (Megtörténik. 257,igen', 1,nem', 0 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az államtitkári szavazatokkal 261 "igen" szavazattal 1 "nem" ellenében, tartózkodás nélkül az együttes tárgyalás mellett foglalt állást. Tisztelt Országgyűlés!
