Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - DÉNES JÁNOS (MDF)
75 amely nem ment fel bennünket az alól a feladat alól, hogy önálló törvényben, átfogóan igyekezzünk ezt a kérdést sokak kezdeményezésével összhangban, szerves összefüggésben rendezni, legyen sza bad egy mozzanatát igenelnem, amely azt mondta, hogy ebben a kényes kérdésben mindig fokozott figyelemmel kell lennünk a határainkon túl, más körülmények között éld, nem szétszórt kisebbségi elemeket jelentő, hanem tömbben élő magyarság körülményeire. Egyetlen gondolat. Többen felemlítették, hogy képviselőtársaim soraiban legalább másfél tucat, de lehet, hogy nagyobb számú, magát nemzetiségnek tekintő képviselőtársunk ül választási rendszerünknek és az adott körülmények között érvényesített demokratizmu sunknak megfelelően. Gondolom, némi enyhülést képezhetne, ha nem hivatalos testületként, de - mint annyi más esetben - klubszerűen ezek a nem nemzetiségi képviselők megalkotnák a magyar Országgyűlés nemzetiségi klubját, amely jelenlegi pártállásukat vagy p ártonkívüliségüket megőrizve, párhuzamosan működnék egyéb testületeinkkel, és országvilág előtt dokumentálná a nemzetiségi képviselők jelenlétét, s hangot adna bizonyos, esetleges közös nemzetiségi megnyilatkozásoknak. A gondolatot szeretném jelezni, semm i mást. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Szabad György képviselőtársam felszólalását. Soron következik Dénes János képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Dénes János (MDF) DÉNES JÁNOS (M DF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem rövid lenni, és igyekszem megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Lényeges az a helyzet, amelyben vagyunk. Ez pedig az, hogy egy, a sztálinizmusból örökölt hagyományt toldozgatunkfoltozgatunk sokadiks zor. A toldozgatásfoltozgatás szükségességét mindnyájan elismerjük, jóllehet tudjuk azt, hogy másfélkét éven belül egy valóban átgondolt, szakszerűen megalkotott és teljes nemzeti, társadalmi hovatartozással, lelkiismeretesen felépített medert kell létre hoznunk, amelyből a jövő magyar törvényessége megszületik. Ahhoz azonban, hogy ez a megcélzott és a lehető legjobban megalkotandó Alkotmány létrejöhessen, szükséges, hogy már ebben a módosításban jelét adjuk annak, hogy egy valóban jó Alkotmányt akarunk lé trehozni. Az új Alkotmányban lehetne majd véglegesen lezárni a köztársasági elnök intézményét, fogalmát. Addig viszont feltétlenül ésszerűnek tartanám, hogy örökölt gazdasági, politikai és társadalmi idegességi állapotunkban lényegtelen dolgokkal ne foglal kozzunk. Azzal, hogy ez a Parlament szuverénnek érzi magát, és többékevésbé az ország népe is szuverénnek elismeri, azt hiszem, hogy nincs erkölcsi akadálya annak, hogy az egyezség által létrejött ideiglenes köztársasági elnök, Göncz Árpád személyében ne lehetne továbbra is esetleg a köztársasági elnök szerepét a Parlament által jóváhagyott vagy megválasztott elnökkel betölteni. A véletlen úgy hozta történelmi sorsunk, hogy Göncz Árpád személyében olyan ideiglenes köztársasági elnökünk van - ezt azoknak mo ndom, akik kifogásolják az egyezséget, és paktumnak nevezik, ahogy különféle pártállású, a társadalom különféle szegmenseiben levő csoportok és személyek fogadták - hogy Göncz Árpádnak, amióta a Köztársaság elnöke, emberi, politikusi és köztársasági elnöki minőségben is hazai és nemzetközi sikerei vannak. (Taps.) Ezt leépíteni, semmivé tenni egy ilyen, jelen esetben lényegtelen, ugyanakkor hangzatosan országra, világra szóló népszavazást megcélzó akcióval felelőtlenség. Felelőtlenség azért is, mert teljesen nyilvánvaló, hogy országos viszonylatban rendkívül sokat mulasztott előttünk az ideiglenes Kormány. Az az ideiglenes Kormány, amely ideiglenes Kormány képes volt lebontani nyugati határainkon a szögesdrótot, képes
