Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György):
681 az állami vállalatokra telepítjük, és amikor privatizálásra sor kerül, akkor a megfelelő hányad – mondjuk 20 százalék – már felhasználható lenne az államadósság törlesztésére. Ezt el tudom képzelni. Felmerült, hogy mi mindent nem vizsgált az Állami Számvevőszék: igen. Mindazt, amit felsorol a törvény, hogy mi mindent vizsgálhatunk: APEHet, Állami Fejlesztési Intézetet st b. soha nem lesz olyan év, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetés minden bevételét vagy minden kiadását elemezni fogja. A világon ilyen számvevőszék nincs. Az viszont természetes, hogy készülünk arra, hogy a következő félévben például az Állami Fejlesz tési Intézet tevékenységét áttekintsük. Készülünk arra – ha nem is a II. félévben, de a következő évben – , hogy az APEHet vizsgáljuk. De kérem, értsék meg, hogy amikor az Állami Számvevőszék felépül, megszervezi a munkáját, menet közben veszi fel a munkat ársait, akkor öt hónap után minden igényt kielégítően nem tud fellépni. Higgyék el, hogy erre törekszünk, és ha még tudnak várni egykét hetet, vagy a bizottságok napirendre tűzik azokat, a bizottságoknál már ott lévő anyagainkat, amelyeket már eljuttattun k a bizottsági titkároknak, akkor azt hizem, meglátják, hogy igenis munkatársaim jó munkát végeznek, és azt hiszem, hogy a parlamenti képviselőket is segítik.Hadd tegyem hozzá, napokon belül befejeződik egy vizsgálat a privatizációról. Egykét héten belül ez is az illetékes bizottságok elé kerül. Azt hiszem, hogy abból is meg tudják majd állapítani, hogy olyan következtetésekre jutunk, amelyek a jövőben felhasználhatók lesznek. Ami azt illeti, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium ál lapodjon meg a deficit finanszírozásának a módjában, én azt hiszem, hogy itt arról van szó, hogy terjesszenek egy javaslatot a Parlament elé, és a Parlament döntsön arról, hogy a javaslat megfelelő és előremutatóe? Azt hiszem, hogy ezzel a későbbiekben fo glalkozni kell akkor is, amikor a jegybanktörvényt vagy általában a banktörvényeket tárgyaljuk, mert azt hiszem, hogy itt is nagyon komoly problémák vannak. Egyetértek azzal, hogy a jegybank az Országgyűlés hatásköre alá tartozzon. Nem most értek ezzel egy et, hanem legalább 20 éve. Hallgatóim tudhatják, hogy 1969 óta azt tanítom, hogy nem értek egyet az egyszintű bankrendszerrel, és régen követeltem már, hogy kétszintű legyen a bankrendszer, és a kétszintű bankrendszeren belül a jegybank az Országgyűlés alá tartozzon. Azt hiszem, ha lesz türelmük a képviselőknek, akkor meggyőződhetnek majd arról, hogy hasznos és felhasználható anyagokat adunk a Parlamentnek és a parlamenti bizottságoknak. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének a válaszát, és közlöm, hogy határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Kére m, szavazzunk! (Megtörténik. 183 "igen", 33 "nem", 58 tartózkodás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 183 "igen" szavazattal, 33 ellenében, 58 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Újabb határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Számvevőszék jelentését. Most szavazzunk! (Megtörténik. 208 "igen", 17 "nem", 50 tartózkodás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 208 "igen" szavazattal, 17 ellenében, 50 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentésé t. Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy némi tanulságként is bejelentsem: Balogh Gábor országgyűlési képviselő elkésve, a pénzügyminiszteri válasz idején módosító indítvánnyal élt, amit azonban már nem vonhattunk tárgyalásba. Köszönöm szépen.
