Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
672 Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ) MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen esetben a Szabad Demokraták Szövetségének véleményét fejtem ki az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról. Előljáróban meg kell állapítani, hogy a Kormány a kormányprogram után ismét elszalasztott egy lehetőséget a rendszerváltozás, a rendszerváltás szempontjából. Azt a lehetőséget szalasztotta el, hogy nagyon egyértelműen, nagyon pontosan az ország, illetve a képviselőtestület elé tárja azt a súlyos helyzetet, amelyben jelenleg a Magyar Köztársaság gazdasága, a Magyar Köztársaság köl tségvetése van. Mire alapozom ezt a tényt? Arra egyrészt, hogy a jelen költségvetés is változatlanul folytatja azt a tendenciát, hogy bizonyos problémákat maga előtt görget, és nem világítja meg kellőképpen, hogy ennek milyen következményei lesznek az elkö vetkezendő időkben. Másrészt a jelen költségvetés, jelen zárszámadás tartalmaz bizonyos olyan tételeket, amelyekről itt meg kell mondani, hogy a valóságnak – sajnos – nem felelnek meg. Először az utóbbiról szeretnék néhány szót váltani. Mindannyian tudjuk, hogy a tengiz – jamburgi nagyberuházás bizonyos költségvetési pénzeket érint. Sajátos hitelkonstrukcióban történt eddig a finanszírozás. Ha elővesszük az 1990. évi költségvetést, akkor derül ki, hogy itt valami sántít. Az 1990. évi költségvetési előterjeszt ésből kiderül, hogy ez a követelés, amely a költségvetést terheli, először 1990. évben jelentkezik. Addig a Magyar Nemzeti Bank finanszírozza ezt a beruházást hitel formájában, amely majd a befolyó gázszállításokból kerül törlesztésre. Ez az összeg 3,7 mil liárd forint, ami először 1990. évben jelentkezne. Ha fellapozzuk a jelentés 69. oldalát, látjuk, hogy a jamburgi gázvezeték refinanszírozási hiteleinek kamata, 3,7 milliárd, 1989ben elszámolásra került, azaz a költségvetés 1989ben megtette azt, hogy teh ermentesítette az 1990es költségvetést. 3,7 milliárd forint többlethiány keletkezett ebből következően 1989ben. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez a pénz múlt héten legjobb tudomásom szerint az Állami Fejlesztési Inétzetnél, amely ezt a pénzala pot kezeli, nem volt! Ezt átutalta a Magyar Nemzeti Bank, s utána visszavette, és jelenleg a Magyar Nemzeti Banknál van. Ez álláspontunk szerint arra a tényre mutat, hogy a jelen kormányzat változatlanul nem vállalja annak a konzekvenciáját, hogy teljes mé rtékben tiszta vizet öntsön a pohárba, illetve, hogy megpróbálja a saját szempontjából, illetve az egész ország szempontjából tisztázni a helyzetet. A másik jelentős hiány, amely ebben a költségvetésben tapasztalható, hogy Bős – Nagymaros, illetve Jamburgga l kapcsolatban nincs említés, nincs semmiféle számszaki, számszerűsített vélemény, semmiféle számszerű tény nincs erről a két nagy beruházásról. Joggal hihetem azt – véleményem és a szabad demokraták véleménye szerint – , hogy itt van az idő, amikor ezzel a két fontos, az országot politikai, ökológiai és ökonómiai szempontokból is érintő beruházással kapcsolatban tiszta képet kell hogy kapjunk. Már említettem a bizottsági beszámolóban, hogy bizonyos 1988as kiadások 1989ben kerültek elszámolásra. Szintén, h a megnézzük a már általam említett 69. oldalt, a 6. pontban szerepel, hogy az Állami Fejlesztési Intézetnek 3,4 milliárd forintot 1988ban teljesíteni kellett volna a költségvetésnek. Ez a teljesítés nem történt meg és tervezetként 1989re került áthúzódás ra, és megdöbbenve látjuk, hogy az előirányzott 3,4 milliárd forintból a teljesítés csak 1,5 milliárd forint. És sem a szöveges indokolásban, sem egyébként nem derül pontos fény arra, hogy ez a különbözet, egészen pontosan 1,9 milliárd forint vajon hova ke rült, hol került elszámolásra. Csak gyanítjuk, hogy a 38. oldalon található meg egy olyan tétel, ahol 1 milliárd 757 millió került említésre, hogy ez azonos az itt hiányzó 1,9 milliárd forintos hiánnyal. Álláspontunk szerint ilyen költségvetési beszámoló knak a legnagyobb akadálya az, hogy a képviselőtestület egyszerűen nem kerül döntési helyzetbe, mert nem látja át, hogy mire vonatkozik ez a tétel.
