Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
641 megjegyzéséből is kiérz ődött – , hogy vajon segíte ez a törvénytervezet ezeken az óriási feszültségeken, feloldjae ezeket. Én a kormánytervezetet – az itt felsorolt kritériumok alapján minősítve – . nagyon sajnálom, de arra a következtetésre és megállapításra jutottam, hogy nem alkalmas a korábban elkövetett költségvetési igazságtalanságok felszámolására, az elmaradt térségek rehabilitására; nem alkalmas arra, hogy a későbbiekben igazságos költségvetési elosztást biztosítson. Nem bízom a tervezet alkalmasságában azért, mert még a normatív jellegű elosztásnál is megenged olyan meghatározatlan tartalmú egyéb mutatókategóriákat, amelyek bizonytalanná teszik a költségvetési elosztást. Nem bízom az alkalmasságában, mert törvénynyé válva fenntartja a kijárás rendszerét, hiszen céltámog atásokhoz a rászoruló térségek is csak igényléssel, azaz kijárással juthatnak. Nem bízom benne, mert olyan homályos és szubjektív fogalmakat tartalmaz, mint "önhibáján kívül hátrányos helyzetű település". Összegezve kifogásaimat: ez a tervezet törvénnyé vá lva úgy a képviselők, mint az elöljárók "kijárásának" szükségszerűségét fenntartja. Tiltakoznunk kell ellene, képviselőknek, szerintem azért is, mert a választási kampány során erre nem tettünk ígéretet, ezt nem vállaltuk, hogy külön jogokat fogunk kijárni választókörzeteinknek; s egyébként is a kijárási rendszer legkisebb elemének megőrzése is a többpárti demokráciában elképzelhetetlen. Elképzelhetetlen, mert a költségvetési elosztás során óhatatlanul felmerülne a gyanúja annak, hogy ellenzéki és kormánypá rti képviselők által védett, óvott, patronált terület nem egyformán jut költségvetési javakhoz. Nagyon kérem mindezek után képviselőtársaimat: a részletes vita során, amikor én is még részletesebben kifejtem az itt elmondott tételeimet, aszerint mérlegeljé k a javaslatokat, amikor egymással szembeállítják őket, hogy azok hogyan segítik hozzá településeinket az igazságos, arányos fejlődéshez, s ne aszerint döntsenek, hogy a javaslat melyik oldalról érkezett. Köszönöm a figyelmüket. (Taps balról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Hatvani Zoltán képviselőtársam felszólalását. A következő felszólalónk dr. Varga János képviselőtársam a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Varga János (MDF) VARGA JÁNOS, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Önök lehetnek a leghitelesebb tanúk arra, hogy nem tartozom azon képviselők közé, akik különböző okokból, de ismételten szót kérnek a Parlament plenáris ülésén. Nem, mert megyőződésem volt és maradt, hogy ha felesleges szócsatákban fecséreljük az időt, akkor átalakulásunk ellenfeleinek, ellenségeinek a malmára hajtjuk a vizet. Úgy érzem azonban, hogy most már nem hallgathatok tovább. Nem, mert ha a Parlament munkája úgy folytatódik, mint eddig, akkor napról napra nagyobb veszélybe kerül az átalaku lás. Ha nem sikerül kellő időben létrehozni az önkormányzatokat, s megtartani az önkormányzati választásokat, akkor igenis félő, hogy a régi rend hívei valóban átmentik hatalmukat. Ennek pedig még áldozatok árán, még önkorlátozás árán is elejét kell venni. Sajnos ez a népképviseleti Országgyűlés rettenetes hibát követett el. Eddigi történelmünkben minden olyan Országgyűlés, amely rendszerváltás következményeként született meg, azzal kezdte működését, hogy új házszabályt alkotott magának. (Taps jobbról.) Így történt ez 1848ban, 1867ben, 1920ban és 1945ben is. Mi viszont átvettük és kötelezőnek tartjuk magunkra nézve azt a házszabályt, amely az egypárti Parlament testére készült, amely telistele van hézagokkal, ellentmondásokkal, félre, illetőleg két, s őt többféleképpen magyarázható előírásokkal.