Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DERDÁK TIBOR (SZDSZ)
633 tapasztalt politikusok, pontosan tudják, hogy mi fog történni, az államalkotó többség őt le fogja szavazni. S Romániában nem lesz így örmény középis kola. Mármost ezt nevezem én plátói demokráciának. Arra jó, hogy lehessen vele dicsekedni nemzetközi konferenciákon, de arra is nagyon jó, hogy a legsimább úton ki lehessen semmizni a kisebbségeket a kollektív jogaikból. Amint hazaértem, rögtön elkezdtem t anulmányozni az önkormányzati törvény tervezetét. Azért ezt, mert Kálmán Attila képviselőtársam a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a kisebbségek szétszórva élnek, és ezért a magyar kisebbségi politikának elsősorban az önkormányzati sz inten kell megvalósulnia. Tudjuk – például Verebély államtitkár úrtól – , hogy ennek a törvénynek az előkészítése még abban az időszakban zajlott, amikor Magyarország állami címere a megtévesztésig hasonlított a szomszédos országok állami címereihez. S ezér t bizony gyanakodva vettem kezembe ezt a szöveget, hogy esetleg nem találkozome a plátói demokráciának ezzel a rossz emlékű koncepciójával a szövegben. Sajnos nem csalatkoztam. A törvénytervezet koncepciója arra épül, hogy az önkormányzati törvény – tehát az első törvénycsomag – mélyen hallgat a kisebbségi jogokról. Ha azt nem nevezzük említésnek – amit már Remport Katalin képviselőtársam ki is akar javítani, nagyon helyesen – , hogy nem elősegíteni kell a kisebbségi jogok érvényesülését, hanem biztosítani kell. Ezen az egy említésen kívül sajnos meg kell mondani, szó sem esik semmiféle kollektív jogokról. Hanem a második csomagban, a választójogi részben esik szó a kisebbségek bejuttatásáról a testületekbe. Talán értik, hogy miért vannak fenntartásaim ezzel az elosztással. Megnézegettem azt: például mit tehet egy kisebbség akkor, ha szembekerül azzal a kérdéssel, hogy a falu pénzét útépítésre költse vagy felvegyen egy nemzetiségi tanerőt. Ezt a dilemmát otthonról ismerem, a mi falunkban ez hasonló formában e lőfordult. Nyilvánvaló, hogy az útépítés, mivel az úton mindenki jár, közügy. A nemzetiségi tanerő partikuláris érdek. Egészen valószínű, hogy – akármilyen jó szándékúak a képviselőtestület tagjai majd, és akármennyire szeretik a nemzetiségi politikát a ma guk részéről – , le fogják szavazni a nemzetiségi tanerő ügyét, és egyszerűen a kisebbség a rövidebbet fogja húzni. És mindig a rövidebbet fogja húzni, ha nincsenek jogi garanciái. Azt is fontosnak tartom, hogy a nemzeti kisebbségeknek az önkormányzatok dön tési mechanizmusaiban legyenek valamiféle közhatalmi jogosítványaik. Úgymint: kifogásolási, egyetértési jog, különösen jogorvoslatokra gondolok. Sajnos ezekről a törvénytervezet egy szó említést nem tesz. Érthető is, hogy nem említ semmit. Hiszen nincs kir e telepíteni ezeket a jogokat. Mert az a néhány árva képviselőtestületi tag, akiket – mondjuk meg őszintén – a választójog megerőszakolásával bejuttatnánk ezekbe a testületekbe, nem elegek arra, hogy valóban erővel képviseljék ezeket a jogokat. Hiszen ők u gyanolyan testületi tagok, ők leszavazhatók. Ők nem különböznének attól a távoli örmény rokonomtól, akire olyan nagyon büszkék a román jogfilozófusok, s különösen nemzetközi síkon olyan büszkék. Biztos vagyok benne, hogy ennek a Parlamentnek van füle a Kel etEurópában mindenfelől felhangzó nemzetiségi panaszokra. Abban is egészen biztos vagyok, hogy ez a Parlament már elfelejtette azt az idejétmúlt jogi, jogfilozófiai koncepciót, miszerint egy testületet úgy kell felépíteni, hogy legyen benne egy nő, egy fi atal, egy nemzetiségi is, ki ne felejtsük, egy pap, egy tszdolgozó. Azt hiszem, hogy ezen túlvagyunk. Nem ez a dolog megoldása, hanem partnerként kell kezelni ezeket a nemzeti kisebbsé geket. Ezt pedig csak akkor tudjuk tenni, ha valamilyen módon pozícióba hozzuk őket. Abban is biztos vagyok, hogy a választójogi törvény tervezetének X. fejezete nem fog változtatás nélkül keresztülmenni, hiszen egészen egyértelmű, hogy ott álszent és alko tmánysértő elképzelések vannak. Nem hiszem, hogy ez a Képviselőház azt el fogja fogadni.
