Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
629 törvénytervezet szabad lehetőséget biztosít a z önkormányzatoknak gazdasági intézményfenntartó közösségek létrehozására, plusz feladat vállalására, ehhez az anyagi eszközök biztosítására, átvételére és szerteágazó kapcsolatok kiépítésére, amely nemcsak a megyehatáron, hanem még az országhatáron túlra is lehetőséget biztosít. Nem hiszem, hogy ez erős centralizáció mellett szól. A főispán, mint sokat támadott, centralizációt jelentő személy korántsem ilyen. Hiszen a törvénytervezetből kiderül, hogy a törvényesség és az államigazgatás végrehajtásának a fe lügyelője, és ennek megfelelően minden nyugati demokráciában megtalálható járási, megyei prefektus, tartományi biztos stb. Sőt jelen törvénytervezet kevesebb jogot biztosít a főispánnak, mint a nyugati demokráciákban működő államigazgatási felügyelőknek. N álunk alkotmányerejű törvénysértés esetén, a főispán és az önkormányzat nézeteltérésekor alkotmánybíróság dönt, egyéb törvénysértésekben bírósághoz lehet fordulni, törvénytelenség esetén az önkormányzatot csak az Országgyűlés oszlathatja fel a Minisztertan ács javaslatára. Nézzük meg ezzel szemben például Bajorországban az államigazgatási felügyelőhatóság lehetőségeit! 1. Tájékozódási jog. Községi ügyekről tájékozódhat, betekintést nyerhet, jelentést kérhet. 2. Kifogásolási és megsemmisítési jog. A felügyele ti szerv a községi igazgatót utasíthatja, határozatait megsemmisítheti. 3. Utasítási jog. A község helyett tett intézkedés. Kötelezettség vagy törvényi feladat elmulasztása esetén kötelezheti határidővel a községet az intézkedés megtételére, vagy a község költségére a végrehajtással mást bíz meg. 4. Megbízott kirendelése. A belügyminiszter a község költségére megbízottat rendelhet ki. 5. A tanács feloszlatása. A tartományi kormány felhatalmazhatja a belü gyminisztert, hogy feloszlassa a községi tanácsot. Ebből is látszik, hogy a főispán gyengébb, nem olyan centralizált, korlátozottabb beavatkozási jogkörrel rendelkezik, mint a nyugati, hasonló feladatkört ellátó államigazgatási felügyelő. A másik nagy kifo gás, hogy nincsenek pontosan körülhatárolva az önkormányzat államigazgatási feladatai. Nem lehet egyszerre mindent, hiszen több lehetőség is kínálkozik. A törvénytervezetben benne van, hogy az önkormányzat megvalósítja helyi szinten a népfelség elvét, szab adon létrehozhatja szervezeteit, szabadon alakíthatja kapcsolatait, saját bevételi forrásaival szabadon gazdálkodhat, az önkormányzati döntéseknél – nem államigazgatási feladatokról van szó! – nincs alárendeltségi viszonyban stb. Államigazgatási feladatoka t a nyugati demokráciák önkormányzatai is ellátnak, ebbeli működésük bizony ennél a törvénytervezetnél szorosabb kontrollhoz, kötöttebb cselekvési módokhoz van kapcsolva. A főispáni hivatalnak a bajor tartományi főnök felel meg. Erre már utaltam. A Német S zövetségi Köztársaságban kétféle önkormányzati változat működik. Az egyik változatban az önkormányzati szervezet hatásköri értelemben elvileg egységet alkot, mert az önkormányzati döntési jogkörök a képviselőtestülethez összpontosulnak, az igazgatási vezet őszervek pedig végrehajtási rendeltetésűek. Ez az úgynevezett monisztikus modell, például ÉszakRajnaVesztfáliában, AlsóSzászországban ilyen működik. A másik változat a hatalommegosztásnak, a hatáskörök szétválasztásának az elvére épülő úgynevezett duali sztikus modell, amelyben a döntési jogosítványok megoszlanak a képviseleti szerv és a közigazgatásnak saját hatáskörrel rendelkező vezető szervei között. Ilyen több központú szervezeti struktúra például Bajorország, BadenWürttemberg, Hessen.
