Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
626 szerkezet kialakítása, nincsenek megfelelő munkahelyek. Általában ezeket a térségeket együttesen sújtják ezek a terhek, ezek a negatív jelzők. Tudom, hogy a felzárkóztatás hosszadalmas folyamat. Nem is várható el, hogy ez a törvény majd egyből megoldja ezeknek a hátrányos helyzetű településeknek a sorsát és márólholnapra az átlagos szintr e tudnak emelkedni ezek a települések. Nézzük meg, hogy jelenleg milyen a helyzetük ezeknek a térségeknek. Úgy tudom, hogy körülbelül öthat éve az Országos Tervhivatal állapította meg, hogy mely települések sorolhatók a hátrányos települések közé. Ez alap ján az én körzetemben, Békés megyében a csaknem húsz településből hat település sorolható ebbe a körbe, hat települést sorol fel az Országos Tervhivatal. Hogy azonban ez mennyire nem így van, arra jellemző, hogy például ebben az évben a csaknem húsz telepü lés közül mindössze kettő volt az, ahol nem kellett a személyi jövedelemadót kiegészíteni négyezer forintra. Ez azért jelzi, hogy itt igenis többről van szó! Mik voltak a működési forrásai ezeknek a tanácsoknak? Volt egyrészt a személyi jövedelemadó, volta k a saját bevételeik, és voltak az állami támogatások. Ezek a bevételek együttesen elegendőek voltak ugyan arra, hogy ezeknek az intézményrendszereknek a működési feltételeit biztosítsák, azonban már nem számoltak az inflációval, az árváltozásokkal, – arra már nem voltak elegendőek. A folyamatban lévő építkezésekre, a beruházásokra már nem mindenütt futotta, így 30 százalékban Békés megyében le kellett állítani vagy lassítani kellett ezeket a beruházásokat. Új beruházásra pedig gyakorlatilag nem került sor. Mindemellett a hátrányos helyzetű települések rehabilitálására vagy fejlesztésére a megye mindössze 12 millió forintot kapott. Tehát azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen kevés ahhoz, hogy a hátrányokat valóban leküzdjük! Az én körzetemben tehát az elvileg hat hátrányos helyzetű település mindössze 1 millió 700 ezer forintot kapott. A következőkben a törvényjavaslat a saját bevételek mellett háromféle támogatást biztosít majd. Egyrészt a címzett támogatásokat, amelyek nagyobb beruházásokra vonatk oznak, másrészt a céltámogatásokat, amelyeket azért tartok fontosnak, mert épp azt rögzíti a törvénytervezet, a törvényjavaslat, hogy majd az Országgyűlés meghatározza az államilag kiemelt feladatokat, és ezeket majd az államnak kell finanszírozni, tehát e zeket mindenütt meg kell valósítani, erre szolgálnak majd a céltámogatások. Mindamellett a hátrányos helyzetű települések külön törvényben meghatározott módon és feltételek mellett külön állami támogatásban részesülnek. Figyelemmel kell majd lenni a külön törvények megalkotásánál arra, hogy a céltámogatások és a címzett támogatások odaítélésekor különösen legyenek tekintettel ezekre a hátrányos pénzügyi helyzetű településekre, önkormányzatokra, hiszen ha ugyanolyan elvárásokat támasztunk velük szemben, mint egyegy régebben kiemelt településsel szemben, például ugyanolyan mértékű hozzájárulás kell egy beruházáshoz egy kis településen, mint egy tényleg eddig is kiemelt településen, akkor nyilvánvaló, hogy ezek a hátrányos települések nem tudják ezeket a felté teleket biztosítani, tehát nem tudnak felzárkózni. Éppen ezért tartom jónak, Mádi László képviselőtársam idevonatkozó módosító javaslatát, azt én is támogatom. Mindezekre tekintettel úgy látom, hogy bár nem lesz könnyű feladat a felzárkóztatás, és nem lesz a közeljövőben megoldott, de mégis ez a törvénytervezet, törvényjavaslat álláspontom szerint a további leszakadást megakadályozza, és elindítja ezeket a településeket egy úton. A másik témakör, amellyel foglalkozni szeretnék: a kisebbségi vélemények érvén yre jutása. Meggyőződésem, hogy a helyi demokráciának az a lényege, hogy ne pusztán a többségi vélemény érvényesüljön, hanem a kisebbségi vélemény is jusson el a döntéshozóhoz, és azok mérlegelésével alakuljon ki a többségi akarat. Ennek a módszereit és el járási szabályait azonban majd a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában kell megalkotni és szabályozni. Ezeket a garanciákat látom egyébként megnyilvánulni a népfelség elvének deklarálásában, és abban az alapszabályban, hogy a képviselőtes tületek alapszabályként nyilvánosan tartják üléseiket.
