Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
55 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A módosító javaslatom kapcsán kértem szót. Módosító javaslatom a köztársasági elnök házfeloszlatási jogával kapcs olatos, nevezetesen az Alkotmány 28.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feloszlatási lehetőséget én rendkívül tágnak és korláttalannak éreztem, és érzem most is. Az itt foglalt törvényhelyben ezen megoldás mellett nem zárhatd ki ugyanis az, hogy a közt ársasági elnök a miniszterelnök személyének nem szerencsés vagy indokolatlan megválasztásával teremtsen eleve kormánymegalakításra alkalmatlan helyzetet, és éljen aztán az Országgyűlés feloszlatásának politikailag indokolatlan eszközével. Ennek a problémán ak a felvetése folyamán ugyanakkor vita bontakozott ki szak és képviselőtársaim között abban, hogy ennek a közjogi veszélynek a kiküszöbölésére mi a legmegfelelőbb megoldás. Minthogy ez a kérdés többféle megoldási lehetőséget, esetleges részletes szabályoz ási igényeket is felvet, alkalmas arra, hogy az alkotmánymódosítást támogató pártokat, politikai erőket is megossza, és a vitát is elhúzza. Ugyanakkor ez az említett közjogi probléma a jelenlegi politikai helyzetben - figyelemmel a legfőbb közjogi tisztség eket betiltó személyekre, pillanatnyilag gyakorlati jelentőséggel nem bír. Ezért annak elvi fenntartása mellett, hogy ezt a kérdést a későbbiekben feltétlenül valamilyen formában rendezni kell, én a jelen helyzetben a vitát gátolni, akadályozni nem akarván , javaslatomat visszavonom. Egy másik irányú megjegyzést szeretnék még tenni, hozzászólni nagyon röviden Szájer Józsefnek a Habeas Corpusszal kapcsolatos érveléséhez. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, hogy a bizottság igen szoros módon foglalt végül is nem legesen állást a javaslattal kapcsolatban, és úgy érzem, hogy ebben tükröződött az a hozzáállás, hogy a probléma, kérdés, amelyet Szájer József felvetett, és amelyet megoldani igyekezett, igencsak jogos és igencsak indokolt volt. Javaslata azonban - abban a pillanatban, ha azt elfogadná az Országgyűlés - alkotmányellenes helyzetet teremtene, a büntetőeljárási törvény ezzel az Alkotmánnyal összhangban nem lenne. Mivel a büntetőeljárási tőrvény módosítása nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehetett, foglalt - feltételezem - a bizottság nagyobb többsége olyan álláspontot el, hogy nem tudta ezt a javaslatot támogatni. Tágabb időpontnak a meghatározása pedig ellentétes lett volna a kormányzati erők azon elhatározott célkitűzésével, hogy célunk: valóban megteremte ni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy azt az időt, amelyet Szájer József minimálisra akar csökkenteni, valóban ténylegesen minimálisra szoríthassuk, és így valósíthassuk meg. ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Salamon László felszólal ását. Soron következik Szabó Lajos, a Független Kisgazdapárt képviselője. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, mert nagyon sokat beszéltünk már a korona és a címer problematik ájáról. Egykét adalékkal szeretnék szolgálni. Az tudvalevő, hogy a magyar korona az nem egy korona, nem egy királyi ékszer és nem egy koronázási jelkép, koronázási ékszer, hanem ez mindenkor a magyar államiság jelképe volt, ami végigvonult az ezeréves tör ténelmen, és már Szent Istvánnál vannak erre utalások, s onnan kezdve az ezeréves történelmen keresztül erre mindig lehet példákat és bizonyítékokat felhozni. Én csupán egyet kívánok elmondani: úgy emlékszem, hogy Zsigmond királyhoz valamelyik tengerparti város katonai segítségért fordult, amikor is azt írták, hogy "mi is a Korona részei vagyunk, és Felségednek, mint a Korona legelső szolgájának, kötelessége nekünk védelmet nyújtani". Ez egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a magyar korona mindig a magyar áll amiság jelképe volt, ami a magyar királyok fejét is gyakran az életükben csak egyszer, a koronázáskor érintette. Nagyon röviden a földről: való igaz, hogy lehet a Kisgazdapártot nehéz helyzetbe hozni, le lehet szavazni, be lehet hozni a földkérdéssel kapcs olatban a kétharmados szótöbbséget, ebben az esetben
