Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÁRDOS BALÁZS, jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSENGEY DÉNES (MDF)
528 Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Félek, hogy – kedvenc állatom közmondásból származó hasonlatával éljek – ismét azt a lovat terhelik túl, amelyik húz, amelyik még húzni tudna. Ismétlem: az intézkedések következményének komplex elemzése, a közgazdasági szabályozásbeli elemek együttes vizsgá lata alapvető feladata egy nemzetgazdaság vezetésének. Ezt ebből a csomagból nem érzem ki, azért felelős állásfoglalásra alkalmatlannak tartom. Köszönöm a figyelmüket. (Bal oldalon taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Most megkérem jegyző társamat, hogy olvassa f el a hat felszólaló nevét. BÁRDOS BALÁZS, jegyző: Csengey Dénes (MDF) Arató Géza (SZDSZ) Balogh Gábor (KDNP) Pál László (MSZP) Frajna Imre (FIDESZ) Csépe Béla (KDNP) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Csengey Dénes képviselőnek, MDF. Felszóla ló: Csengey Dénes (MDF) CSENGEY DÉNES (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rosszkedvünk és vonakodásunk teljességgel érthető: mások kártyaadósságát megfizetni ugyanis nem nagy passzió. Ez nem az a feladat természetesen, amiben az ellenzéki pártok vetélkedőre keln ének a felelősséggel kétségkívül erőteljesebben megterhelt kormányzópártokkal. Márpedig ez a feladatunk, és ezt a penzumot tűztük napirendünkre: mások kártyaadósságának a megfizetését, kétszeres értelemben is. Egyfelől a Kádárkorszak gazdaságpolitikája és a 20 milliárdot megfölöző államadósság hozta abba a helyzetbe ezt az országot, hogy sorskérdése legyen, hogy tudjae teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap követelését a költségvetési hiány 10 milliárd forint alatt való tartására – ezt mindannyian tudjuk. Má sfelől – és itt most egy kicsit Békesi László felé pillantanék, aki ma lendületes érvekkel támadta a Kormány előterjesztését, és remek öteleteket mondott, hogy a csomagban foglalt intézkedések helyett milyen intézkedéseket kellene foganatosítani, továbbá a zt igyekezett bebizonyítani, hogy ő a kormánynál jobban ki tudja számítani az ez évben várható gazdasági folyamatok mértékét. Csak emlékeztetem Békesi Lászlót, az egész kérdés azért került napirendre, mert az a költségvetés, amelyet ő terjesztett be, nem b izonyult tarthatónak, az a költségvetési hiány, amit ő előre jelzett, már az év első felében lényegesen nagyobb lett annál, mint amit a Nemzetközi Valutaalap eltűrt. (Taps a jobb oldalon.) Békesi úr már annak idején is tisztában volt azzal, hogy ezt a költ ségvetést csak az imádság tartja, nyilván azért fohászkodott fel Luther Márton szavaival a mennyben valóhoz. Talán ez volt az első előrejelzése annak, hogy kereszténydemokrata vénával is megáldott Kormány következik majd, amelyiknek be kell tartani ennek a költségvetésnek az előirányzatait. Ezt a jóslatot, mint elsőt, köszönjük, azonban meg kell állapítanunk, hogy az imádság nem tartotta meg ezt a költségvetést, és nem lehet kérdés az számunkra, hogy ezt a bizonyos kártyaadósságot – mások kártyaadósságát – megfizetjüke vagy sem. Aki azt mondja, hogy nem, az az ország fizetésképtelenségére szavaz, és nem hinném, hogy komoly jelentkező volna erre a szerepre – nem is volt egyébként – ezt meg kell állapítani – a parlamenti vitában. Békesi Lászlón kívül mások ne m terjesztettek elő alternatív javalatokat, hanem csak támadták az egyes tételeket és azok hátrányos, húsbavágó voltát ecsetelték. Nekik kétségtelenül igazuk van, ezek a tételek igen hátrányosak, igen húsbavágóak, mint ahogyan minden áremelés húsbavágó és minden támogatásmegvonás is az egy olyan országban, amelyiknek a gazdasága forráshiánnyal, tőkehiánnyal küzd; egy olyan országban, amelyiknek a népe, az anyagi tartalékainak a végefelé jár, természetesen ennek a fájdalmasságával mindannyian tisztában vagyu nk, a kormányzópárt éppen úgy, mint az ellenzék. Alternatívák azonban sem az SZDSZ, sem a FIDESZ részéről nem hangzottak el. Békesi úr ugyan lendületes érveléssel alternatívákat mondott, de ennek a hatását nagyban lerontotta – amit már