Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Bejelentések - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
465 tudás ahhoz, hogy miután ezeknek a költsége többnyire azonos nagyságrendű településeknél standard kiadást jelent, hogy ez bizony megint csak a szegényebb településnek önk ént vállalt vállalat feladataira fordítható forrásait fogja jelentős mértékben beszűkíteni. Szerintem ezt csak akkor lehet kikerülni, ha a törvény teljes egyértelműséggel megfogalmazza, hogy a kötelezően előírt feladatok teljes forrását az államháztartásna k kell biztosítani, sőt én tovább is mennék, tudniillik ha ezt tudomásul vennénk, akkor én azt is fontosnak tartanám, hogy néhány, Alkotmányban is rögzített alapellátás kerüljön bele, mint kötelező feladat ebbe a törvénybe, mert ez esetben – gondolom, ezt nem kell külön magyarázni – igazából az államháztartásnak és nem az önkormányzatnak jelentene kötelmet. Végezetül – nem akarok visszaélni türelmükkel – már csak egy kérdést szeretnék megemlíteni. Roppant sajnálatosnak tartom, hogy különféle címeken járó, ú gynevezett állami támogatások – hogy mondjam – önkormányzatokhoz való lejuttatásának a módjáról semmit nem mond a törvényjavaslat. Mondjuk, ki fogja például a jogosultság feltételeit megítélni? Mert kérem, ne áltassuk magunkat: mindenfajta újraelosztás kié pített mechanizmusokat igényel, és ha végiggondolom, az Állami Számvevőszéknek ilyen feladat teljesítése egyszerűen nem dolga, nem is képes rá, a minisztérium megint csak nem, mert távol van, hát akkor a megyei önkormányzatnak nem lehet dolga – amennyiben lesz megyei önkormányzat – , akkor a dolgok logikájánál fogva ez a feladat csakis a főispánhoz, illetve hivatalához kerülhet. Márpedig ha a címzetes államtitkárhoz fog kerülni, a helyi települések ellátottságát minősítő poziciójában, akkor kérem, itt igenis nagyon reális és komoly veszélye van egy erőteljes centralista, determinista visszarendeződésnek. Ezért megítélésem szerint ennek megakadályozására külön tiltó rendelkezések kellenek a főispánnal kapcsolatban. Tisztelt Országgyűlés! Azt szerettem volna te ljesen félreérthetetlenül megfogalmazni, hogy az én aggodalmam nem abból táplálkozik, hogy a leendő helyi képviselők és polgármesterek nem lesznek abban a helyzetben, hogy nem fognak tudni igazából mit mondani a választóiknak, hogy mit is szeretnének csiná lni, bár azért mondhatjuk, hogy ez sem lenne utolsó dolog. Pusztán arra két dologra szerettem volna irányítani a figyelmet, amelyek megszüntetése nélkül fogyatékosságokról van szó, – tulajdonképpen valós információk nem léteznek. Az egyik az, hadd hangsúly ozzam – hogy a működőképesség legelemibb garanciái sincsenek meg gazdasági oldalról a törvényjavaslatban, – a másik pedig az, hogy a felvázolt trend nem is valószínűsíti, hanem egyszerűen beépíti az elmaradottságnak az újratermelődését, fokozódását, és egé sz térségeknek súlyos leszakadását. Ha pedig ez bekövetkezik – ez a harmadik megjegyzésem – akkor olyan politikai feszültségek keletkeznek egyes térségekben, hogy ez szükségszerűen ki fogja váltani az úgynevezett kézi vezérléses módszereket, és innentől ke zdve az önkormányzatnak az egész gondolata pusztán fikció marad, mert tessék elhinni, hiába a legjobb szándék, a legtisztább jogi deklaráció – üres konyhának bolond a gazdasszonya! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitáját berekesztem. Folytatása következik jövő hétfőn. Bejelentések ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Néhá ny dologban kérek figyelmet. A házbizottság legutóbbi ülésén áttekintette a rendkívüli ülésszak napirendjének várható alakulását. Képviselőtársaim előtt ismeretes, hogy még több tucat indítvány megtárgyalása vár ránk. A házbizottság olyan intézkedések megt ételét
