Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
436 A másik: olyan gazdasági alapok, amelyek reálisak, nem keltenek illúziókat, amelyek nem teremtenek olyan helyzetet, hogy egy válsággal küzdő gazdaság hiányos központi költségvetése napi finanszírozási gondokkal küzd, emellett azonban nyugodtan, netán pénzb őséggel működő helyi önkormányzatokhoz ad garanciákat. De fordítva: nem is táplálja azt az illúziót, hogy az elkövetkezendő néhány esztendőben ez a gazdaság képes arra, hogy egy ilyen típusú finanszírozási, gazdasági feltételrendszert teremtsen meg. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, az önkormányzati törvény előterjesztett javaslata jó néhány feltétellel adós. Azt gondolom, minimum négy olyan törvény összehangolt megalkotására lenne szükség, hogy ezt az önkormányzati törvényben rejlő csapdát ki lehessen kerülni, amelyek ma nincsenek a Ház előtt. E négy törvény – hangsúlyozom, egyebek között – a helyi adókról szóló törvényjavaslat, az államháztartási törvényjavaslat, a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat és a vagyonpolitikai irányelvek, vagy privatizáció s törvényjavaslat. Miért mondom mindezeket? Gondolják végig. Az önkormányzati törvény IX. fejezetében található, hogy az önkormányzatok gazdasági, pénzügyi erőforrásai között megtalálhatók a helyi adók. Vajon mire számíthatnak a helyi adókból a leendő önko rmányzatok? Milyen jogosítványaik lesznek, milyen jogcímeken és milyen mértékben állapíthatnak meg adókat? Vajon kiterjednek az adók a jövedelmekre; ha igen, milyen lesz a megosztás a központi jövedelemadóztatás és a helyi jövedelemadóztatás között? Netán adóztatási, jövedelemadóztatási szintek növelésének szándéka húzódik meg a gondolat fölött? Lesze egységes vagyonadó a mai Magyarországon, és ha igen, akkor milyen lesz a megosztás a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között? Vajon a jelenleg i, úgynevezett tárgyi adók közül mi az, ami a helyi adóztatás körébe bevonható? Kibővülnek, vagy szűkülnek ezek a jogcímek? Netán az adórendszer átalakításában elkerülhetetlen, ma megszüntetendő elemek, mint például telekadó, borforgalmi adó; egy új földad órendszer kidolgozása során a jelenleg egymástól elválasztott nagyüzemi földadóztatás és a mezőgazdasági kistermelést végző lakosság földadóztatása milyen jövedelemforráshoz juttatja az önkormányzatokat, és milyen jövedelemforrásokhoz juttatja a központi költségvetést? Vajon e forgalom, amely bizonyos konjunkturális elemeket tartalmaz, túl az általános forgalmi adóztatáson, bevételekhez juttatjae az önkormányzatokat a nagyvárosokban, az üdülőhelyeken, más frekventált településeken? Vajon lehete arra szám ítani, hogy az adószintek betartása, netán csökkentése mellett a jelenleginél nagyobb érdemleges forrásokhoz juthatnak helyi adók formájában az önkormányzatok? Tisztelt Országgyűlés!Ezek nem szónoki kérdések, válaszolni kell rá. Válaszolni pedig a helyi ad ótörvények hiányában egész egyszerűen lehetetlen. Ez pedig rendkívül veszélyes, hiszen minden bizonynyal mindenki működőképes önkormányzatokat; a feladataik végrehajtásához megfelelő pénzügyi feltételekkel, gazdasági alapokkal rendelkező önkormányzatokat s zeretne. Államháztartási törvény. Ágaboga millió, mindössze kettőre szeretnék utalni. Egyrészt az állam központosított és területi, helyi feladatai közötti munkamegosztásra, másrészt az állami költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti erőforrások, pé nzügyi erőforrások megosztására. És azt gondolom, ez nem intézhető el azzal, hogy a majd megosztott jövedelemforrások körében a mindenkori éves költségvetési törvény jóváhagyásakor a Parlament eldöntheti, hogy vajon a különböző címen centralizált jövedelme kből mit fog beépíteni az állami költségvetésbe, és mit fog hagyni a helyi önkormányzatok részére. Gondolják csak végig, a feladatok ilyen példaszerű és messze nem teljeskörű felsorolása, amit az önkormányzati törvény tartalmaz: például helyi energiaellátá si felelősségről vagy feladatról beszél, ugyanakkor nem beszél – mondjuk – a helyi foglalkoztatás feladatáról. Gondolják csak végig, ha az elkövetkezendő időszakban elkerülhetetlenül a struktúraváltás következményeként nő az átmeneti munkanélküliség e hazá ban, vajon a közmunkák szervezésének nem nő meg az igénye, nem lesz helyi foglalkoztatási feladat – és ki fogja csinálni, ha nem a helyi önkormányzatok? Fontosabb vajon
