Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ):
420 ezért nem is küld képviselőket a vármegyei képviselőtestületbe. Egyrészt többletjogai és kötelezettsége i vannak a települési önkormányzatokhoz képest, másrészt – képletesen – lecsíp egy darabot a megyei önkormányzat illetékességi területéből is a megye nélküle megye. A másik a vármegyei önkormányzat, amelynek működésére a települési önkormányzatokra előírt s zabályokat megfelelően alkalmazni kell a törvényjavaslat 74. szakasza szerint. Ahhoz, hogy ne lehessen hatásköri összeütközés a megyei önkormányzat és a települési önkormányzat között, taxatíve fel kellene sorolni a megye feladatát és hatáskörét. Ennek hiá nyában viszont a terület azonossága miatt óhatatlanul is bekövetkezhetik a döntési hatáskörök összemosódása. A javaslat szerint hivatva lenne képviselni és védeni a vármegye településeinek, tájegységeinek, valamint a vármegye egészének érdekeit, kivéve per sze a megyei jogú városét. A megyei közgyűlésbe bekerülő képviselőket nem a települések újonnan megválasztott képviselőtestületei delegálnák, hanem közvetlenül, a helyhatósági választásokkal egy időben választanák meg őket. Hiányoznék tehát a közvetlen kap csolat a települések és a megye között. A harmadik, az egyenjogúság elvét sértő kategóriát, a csatlakozó községeket, nagy örömünkre nem tartalmazza már a javaslat. Jó lenne, ha a javaslattevők a másik kettő dolgában is ilyen rugalmasan és gyorsan intézkedn ének, vagyis kiemelnék őket onnan. Ugyanígy el kellene felejteni azt a végrehajtó bizottságra emlékeztető intézményt, amit választmánynak hívnak. E szerv feladata egyeztetési és döntési előkészítés lenne nagyobb horderejű kérdésekben. Itt sajátos módon – a mi a törvényjavaslat egészére egyáltalán nem jellemző – a túlszabályozás kísérletével állunk szemben. Véleményem szerint a képviselőtestület – adott kérdés tárgyalását megelőzően – maga is el tudja dönteni, hogy milyen formában egyeztet a különböző bizotts ágok között. Külön szervezeti egység létrehozása a törvényben ezért szükségtelen. A következő alapelv az önkormányzathoz való jog elve, ami főként az átmeneti kérdések körét érinti. A 102. szakasz első bekezdése szerint a törvény hatályba lépésekor közös t anács társközségének képviselőtestülete november 10ig dönt arról, hogy különválike vagy sem a székhelyközségtől. Ennek a szabálynak két nagy hibája van. Egyrészt nem felel meg annak a kívánalomnak, hogy a törvény erejénél fogva rendelkezik önkormányzásho z való joggal a település. Másrészt megfeledkezik azokról a kisvárosokról, amelyek formailag nem közös tanácsok, de a gyakorlatban két község erőszakos egyesítése folytán hozták létre őket azért, hogy város lehessen. Ilyen községeknél is igény lehet a külö nválásra. A törvényjavaslat erről nem rendelkezik. A fenti esetre az egyik megoldási javaslatom az, hogy népszavazást kell tartani minden ilyen településen, és annak alapján kellene megválasztani az önálló képviselőtestületet és a polgármestert. Ha ugyanis a közös tanács választ, akkor az utólag leválási szándékát kifejezésre juttató község polgármester nélkül marad, hacsak nem választ magának később egyet. A képviselőtestület döntési jogköre egyébként is kérdéses, maga a törvényjavaslat utalja a helyi néps zavazás körébe az ilyen jellegű kérdéseket: 48. § első bekezdés. A népszavazásnál van egyszerűbb megoldás is: ha a törvény a hatályba lépése napján megadná minden településnek az önkormányzáshoz való jogot – úgy, hogy a választása is aszerint történhessék – , s ezután az önkormányzati jogokkal úgy élhetnek, ahogyan kedvük tartja. Nem az alapelvekhez kapcsolódik, de a népszavazást érinti a következő problémakör. Mint említettem, a közös tanácsba kényszerített település lakossága nem dönthet arról, hogy leváli k vagy megmarad a közös képviselőtestületben, de arról például igen, hogy meghatározott vagyontárgyat vagy vagyonrészt a helyi önkormányzat vállalkozásba bevihettee. Ez a gazdasági fejezet 77. szakasz második bekezdésében van. A másik, népszavazást érintő kérdés; idézet a törvényjavaslatból: "A vármegyei önkormányzat rendeletet alkothat, és a vármegyében népszavazást rendelhet el." Kíváncsi lennék legalább egy olyan kérdésre, a mit a megyében népszavazás útján kell eldönteni.
