Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
415 hozzászólásait, az jutott az eszembe, hogy egy demokratikus államban, egy többpárti Parlamentben a Kormány sok mindent megtehet és sok mindent elérhet. Hozhat jó döntéseket és hozhat rosszakat, elnagyoltakat vagy kimunkáltakat, demokratikusakat és még demokratikusabbakat, eloszthat vagy megvonhat, programja mögé támogatón bárkit megnyerhet, egy dolgot azonban a Kormány soha nem érhet el: olyan javaslatot nem tud előterjeszteni, ami a parlamenti ellenzék körében sikert aratna. (Jobb oldalon taps.) A Szabad Demokraták Szövetségének szónoka, Wekler Ferenc, a sajtó egyik tudósítója által esszé értékűnek minősített dolgozatában az Önök előtt fekvő törvényjavaslatot, egyébként nem kis retorikai készségről téve tanúbizonyságot, úgy minősítette, hogy az nem egyéb, mint az 1971. évi tanácstörvény nemzeti mázzal leöntött, aranysújtásos változata. (Derültség.) Ezt megelőzően az ügyrendi vitában Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője – sajnálom, hogy nem ül most itt a teremben – az önkormányzattal kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslatot bélyegezte meg sztálinista jelzővel, pusztán terjedelmi szempontok alapján, azon a címen, hogy míg az újabb keletű demokratikus nyugateurópai alkotmányok részletesen foglalkoznak az önkormányzatokkal, addig a velejéig antide mokratikus 1936. évi szovjet alkotmány csak röviden. Mindebből persze én nem vonom le azt a következtetést, hogy egy jogszabály annál demokratikusabb, minél több paragrafust tartalmaz, és feltételezem, hogy Tölgyessy Péter sem pontosan ezt akarta mondani. Tölgyessy képviselőtársunkkal egyet lehet érteni abban, hogy valóban léteznek NyugatEurópában olyan alaptörvények, amelyek részletesebben foglalkoznak az önkormányzat kérdéseivel, mint az Önök előtt heverő magyar módosítási javaslat. Ilyen például az oszt rák Alkotmány, amely azonban terjedelmében, ha a szakaszok számát nézzük, a duplája, ha a szöveg kiterjedését, legalább háromszorosa a magyarnak. Nem igaz azonban ez az 1831es belga Alkotmányra, pedig még 1980ban és 1984ben is módosították. Rendkívül sz űkszavú e kérdésben a szintén az utóbbi évtizedben is módosított francia Alkotmány, míg fiatalabb társaik közül a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye mindössze egy bekezdésben szól az önkormányzatok jogállásáról és a kérdés részletes szabályozását a tartományi önkormányzati törvényekre bízza. Az olasz köztársasági Alkotmány 5. fejezete a "Régiók, tartományok és községek" cím alatt foglalt tizenkilenc szakaszának túlnyomó többségében a régiók jogállásával, feladatával és hatáskörével foglalkozik. Szint e nem is ejt szót a községekről, vagyis a rájuk vonatkozó teljes joganyag külön törvényben található. A fentiek tükrében magam azt gondolom, hogy az új magyar Kormány előterjesztéseivel kapcsolatosan a sztálinizmusra, a kommunizmusra történő minduntalan hi vatkozás az érvek hiányára vall. (Taps a jobb oldalról.) Miután azonban itt egy igen súlyos vádról van szó, és a vád megítélése, jóhiszeműségének vagy rosszhiszeműségének elbírálása az egész törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalásra kihat, ezért enged jék meg, hogy e kérdésnél kicsit elidőzzek. A kardinális kérdés tehát: sztálinista, kommunista, reformszocialista vagy valamilyen más, polgári jogalkotási termék hevere Önök előtt? Valóban ott bujkále a kisördög a részletekben? Megint egy burkolt vagy re jtett állami központosítási kísérlet részesei vagyunk? Rá kívánnake szedni bennünket, demokratikus gondolkodású és érzelmű törvényhozókat? E kérdések megválaszolásához vegyük hát elő a tanácstörvényt és az új javaslatot, helyezzük őket egymás mellé! Szere tném Önöket megkímélni attól, hogy a két jogalkotási termék valamennyi lényeges rendelkezését összevessem, azt hiszem, ez szükségtelen is; elegendő, ha az összehasonlítást a két preambulum vonatkozásában végezzük el. A javaslat - képviselőtársaim által is ismert bevezetése szerint – az Országgyűlés, követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit, elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. Az
