Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
411 szerencsés, ha ez a hagyomány folytatódik, s aggódunk a közvélemény megzavarása miatt egy parlamenti vita általános vitakeretei között. Hogy mennyire demagógok az ellenzék érvei, arra szeretnék egy idézetet felolvasni egy szakértői véleményből, de ezt a végére hagyom. Most rátérek felszólalásom ismertetésére. A törvénytervezet készítői vélhetően kedvelik a folytatásos képregényeket, hiszen most csak az első fejezetet, mondhatnám, csak a bevezetőt sikerült Önökkel megismertetni, felcsigázva érdeklődésünket a folytatásra . A legutóbbi napokig úgy gondoltam, hogy a jogi szabályozásban a belső konzisztenciára kell törekednünk, és kitöltetlen szabályozási csekkeket az ellenzék nem szokott a kormánypártnak átnyújtani. Hogy milyen tévedésben éltem, arra Verebély Imre közigazgat ási államtitkár úr és Horváth Balázs belügyminiszter úr döbbentett rá. Verebély Imre úr ugyanis úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzati törvény csak a kódex iniciáléja; a mit, mivel és hogyan részletezése már nem a törvény feladata. Horváth Balázs belügymi niszter úr pedig rámutatott, hogy a törvény csak koncepcionális törvény, és már készen vannak a részletes szabályok. Mellesleg megjegyzem, hogy ez a "koncepcionális" törvény eleddig meglehetősen szokatlan terminológia a magyar jogrendszerben. Mindkét vélem ény lényege, hogy a törvény jó, azt alapos előkészítés előzte meg, és a hiányzó részletszabályokat nem az önkormányzati törvénynek kell tartalmaznia. Ennek a törvénynek az előkészítő munkálatai valóban sokkal régebbre nyúlnak vissza, mint a Kormány hivatal ba lépése. A törvénytervezet készen várta a Kormányt. Ezért is érthetetlen, hogy miért csak az utolsó pillanatban került sor a benyújtására. Hogy az utolsó pillanatban vagyunk, az a szeptember 30ra kitűzött választások miatt nem lehet kétséges. De mié rt is húzódik el az általános vita? Az egyik legfőbb oka ennek, hogy a Parlament nem élhet a Házszabály 41. §a által biztosított lehetőséggel, és nem kétfordulós, kétolvasásos tárgyalást tartott. Így megspórolta azt, hogy a törvény elveiről szülessék elős zör döntés, és a tételes szöveg tárgyalására már ennek ismeretében készülhessenek a képviselők. Így aztán most esetenként olyan elemeket is hiányolnak majd a felszólalók, amelyeket az előterjesztőknek eszük ágában sem volt a tervezetbe beépíteni. Kétfordul ós tárgyalásra két esetben kerülhetett volna sor: vagy az alkotmánymódosítás vitájával egyidejűleg benyújtja a Kormány az önkormányzati törvény elveit, vagy nem szeptember 30án kerül sor a választásra. Engedjenek meg ismét egy zárójeles megjegyzést. Megít élésem szerint szeptember 30án nem lehet önkormányzati választásokat tartani – különösen akkor nem, ha az önkormányzati választásokról szóló törvénytervezetben javasolt határidőket fogadja majd el a Parlament – , hiszen a kampány ideje 60 nap, és a törvény javaslat vitája még nincs is napirendre tűzve. A vitát legkorábban július 15én kezdhetjük el, és maradna két hetünk a törvény megalkotására, kihirdetésére. És mikor készítjük fel az államigazgatási apparátust? Egyébként is meglehetősen szokatlan úgy válas ztásokat kiírni, hogy még nincs kész az a törvény, amely a választás rendjét és a választási eljárást szabályozza. Zárójel bezárva. Térjünk vissza az önkormányzati törvényjavaslathoz! Valóban olyan kiváló tervezete a törvényjavaslat, mint ahogy szerzői ál lítják? Nézzünk néhány problémát! Az egyik legalapvetőbb probléma, hogy nem világos az önkormányzatok és az államigazgatási apparátus kapcsolata. Milyen lesz a munkamegosztás az államigazgatás és az önkormányzatok között? Milyen államigazgatási feladatokat látnak majd el az önkormányzatok? A jelenleg tanácsi hatáskörbe tartozó ügyek közül melyek kerülnek az önkormányzatok, melyek az államigazgatás hatáskörébe? A 23. § (2) bekezdéséből csupán annyit tudunk meg, hogy a képviselőtestület önkormányzati rendben hatósági hatáskört állapíthat meg saját magának.
