Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
367 Amit mégis szeretnék megemlíteni, ez ennek az egész úgynevezett népszavazási akciónak a megítélése, és mindjárt mondani kívánom, hogy nem akarom ezzel a politikai vitát élezni. Úgy érzem azonban, hogy ha már csúsztatásról beszélünk, a kkor a Szocialista Pártot illetően ebben a kérdésben az elmúlt hetekben komoly csúsztatások történtek. Mindjárt szeretném ennek kapcsán azt megjegyezni, hogy az aláírásgyűjtés egy spontán népi kezdeményezés volt (pfujolás) , amely mögé a Szocialista Párt o daállt, és büszkék vagyunk arra (zaj) , hogy különösebb szervezés nélkül 300 000 ember fejezte ki véleményét a tekintetben, hogy szeretné eldönteni, hogy a köztársasági elnököt hogyan válasszák. Kónya Imre azt mondotta, hogy a Magyar Demokrata Fórum tiszte letben tartja ennek a 300 000 embernek az akaratát, és ezt – úgy gondolom – mindnyájan jóleső érzéssel állapítjuk meg. Én elfogadom, hogy ebben a helyzetben nehéz megfelelő időpontot találni. De ekkor viszont felteszem a kérdést, ha a kormányzó párt és az egyezséget megkötő párt tiszteletben tartja ennek a 300 000 embernek az akaratát, akkor miért nem mutatott egy ilyen picike kis toleranciát a tekintetben, hogy ebben a kialakult helyzetben mégis megpróbáljuk a legmegfelelőbb megoldást megtalálni? Mert azt hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy július 29i időpont a népszavazás tartalmát illetően legalább olyan rossz, mint a július 14i időpont. Ugyanakkor természetesen megértjük, hogy vannak politikai érdekek, amelyeket a Kormány és a Demokrata Fórum vagy a kormányzó pártok érvényesíteni akarnak. Ezek az érdekek azok, hogy a helyhatósági választások minél hamarabb megtörténjenek, hiszen viszi a kormánypártot a lendület, a képviselőválasztásokon szerzett lendület, és a hatalom is bizonyos értelemben – bár nehéz ügy – , de azért sokak szemében mégis egy vonzó valami! Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyezséget megkötő másik pártnak az érdeke ahhoz kapcsolódik, hogy ezek a helyhatósági választások minél később legyenek. Tehát teljes mértékben meg értjük, hogy igencsak nagy dilemmában voltak a kormányzó pártok és az egyezséget megkötő másik párt, de ennek ellenére, ha már tiszteletben tartják a 300 000 ember akaratát, akkor miért nem próbálunk valamifajta tisztességesebb megoldást megtalálni? Miért szavazzák le a kormánypártok képviselői a bizottsági üléseken a javaslatot anélkül, hogy komolyan megvitatnák? Miért nem lehet elgondolkozni azon, ha már egyszer a napi politikai gyakorlathoz igazítjuk a törvényeket, mint amiről itt gyakorlatilag szó van, és amiről ma tárgyalunk, itt nincs másról szó, mint napi politikai szükséglethez igazítani bizonyos jogszabályokat. Miért nem lehet például akkor ennek kapcsán, ha ilyen komoly politikai szükséglet mutatkozik, a jogszabályokat úgy megváltoztatni, hogy mond juk a népszavazás kiírása megfelelő időpontban is lehetővé váljék, vagy miért kell vitatkozni azon hosszadalmasan, hogy a felteendő kérdés egyértelmű és világos legyen, és tudják az állampolgárok, hogy mire szavaznak, ha elmennek majd július 29én? Tehát e zek a tények nem azt mutatják, hogy tiszteletben tartanák annak a 300 000 embernek az akaratát, aki aláírásával hitelesítette azt a szándékát, hogy népszavazással akarja eldönteni, hogyan történik a köztársasági elnök választása. Tehát én azt kérem, és ezz el be is fejezem, hogy ezeket a kölcsönös csúsztatásokat próbáljuk elkerülni, és ha már így alakult, hogy egy törvényesen biztosított lehetőségével az emberek egy csoportja élt, akkor ezt ténylegesen tartsuk tiszteletben, és próbáljuk úgy eldönteni az eldö ntendő kérdéseket, hogy az emberek a szabad akaratukat valóban ki is fejezhessék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Gál Zoltán felszólalását. Szólásra következik Szokolay Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Szokolay Zoltán (MDF) SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
