Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
315 Szeretném ismertetni azt is, hogy az ilyen, MDF és kormányzati, tehát kormánypárti és kormányzati összefüggést maga Csurka István, az MDF egyik vezérképviselője sem zárja ki a mai Magyar Nemzetben, aki azt mondja: "Miért volna olya n rettenetes tragédia – mármint, ha a Magyar Nemzetet a Kormány lapjává akarnák tenni - a Magyar Nemzet szerkesztőségére nézve a szabad választások után, amikor a nép ezt a Kormányt, ezt a pártot választotta. (Közbeszólások a jobb oldalról: Így van!) Nos, kérdésem a következő. (Zaj. Taps a jobb oldalról.) Semmi kifogás az ellen, ha az MDF sikerrel hódítja meg egy független lapnak a szívét. (zaj, derültség) természetesen szabadságában áll minden lapnak, hogy pártokat szolgá ljon, azonban a Magyar Nemzet, mint azt a sajtóprivatizációs vizsgálat során saját főszerkesztője közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy független maradjon. Ilyen körülmények között. (zaj) . miért van szükség arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke szemé lyes tekintélyét latba vetve próbálja befolyásolni egy lap választását abban a tekintetben, hogy melyik üzleti partnert választja. Megengedhetőnek tartjae a privatizáció kézi vezérlése folyamán a Kormány ezeket a beavatkozásokat? Szeretném megkérdezni: mi különbség van tulajdonképpen a pártállam és a mai gyakorlat között, ha az lehetséges, hogy egy párt érdekében a Kormány elnöke hatalmi tekintélyével éljen. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Az interpellációra a Kormány nevében Antall József miniszterelnök válaszol. Antall József miniszterelnök válasza ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Haraszti Miklós utolsó kérdésére nem kívánok válaszolni, azt ő legalább olyan jól tudja, mint esetle g én. (Közbeszólások a jobb oldalról: De mi nem!) Ellenben válaszolok arra a kérdésre, amit átadott, és amit interpellációként a Házszabálynak megfelelően benyújtott. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 9. §a (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elis meri és támogatja a vállalkozás jogát, és a gazdasági verseny szabadságát. Az Alkotmány teszi a Kormány kötelezettségévé az alkotmányos rend védelmét és a törvények végrehajtásának biztosítását is. E rendelkezések szellemében járt el a Kormány a képviselő által írásban felvetett esetben is. 1990. június második felében megbeszélésre került sor, először a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója, majd a Magyar Nemzet főszerkesztője és a miniszterelnöki hivatal képviselője között. Ezen szó esett arr ól, hogy a Kormány információi szerint a Pallas privatizációs tárgyalásain csupán egy svéd lapcsoporttal tárgyalt érdemben. Több külföldi érdeklődő, így a Figarocsoport és egy svájci tőkecsoport is úgy érezte, velük a jogosultak nem úgy tárgyaltak, ahogy azt a svéd lapcsoporttal megtették. A hivatal képviselője tájékoztatta vezérigazgató urat, majd a főszerkesztőt arról, hogy álláspontunk szerint nemzeti és üzleti szempontból a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásához megfelelőbbnek tartanánk, ha az összes érd eklődő ajánlatát egybe lehetne az arra jogosultaknak vetniük. Kérte, hogy az ajánlatok beérkezési határidejét 1990. július 31ig hosszabbítsák meg. Az eddig már komoly ajánlatot tett partnerekkel is vegyék fel újra a kapcsolatot, hogy azok a svéd ajánlatok kal egybevethető, részletes javaslatot tehessek. Mind a vezérigazgató úr, mind a főszerkesztő kérésünket elfogadhatónak, korrektnek és célszerűnek tartotta. A Kormány a Parlament és annak vizsgálóbizottságai előtt csak abban az esetben tud számot adni törv ényes kötelezettségéről – tudniillik, a sajtóprivatizációban játszott szerepéről – , ha biztosítja a törvények megtartása révén, hogy az arra jogosultak, a verseny szabadságát is szem előtt tartva, több üzleti ajánlatot tudjanak mérlegelni. Meggyőződésünk s zerint ez a lapnak és mindannyiunknak is érdeke.
