Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP):
309 Én nem tagadtam az MSZMPs múltamat sem, tehát nem olyan na gy az elszólás. (Derültség. – Közbeszólás: Elég baj!) Jelenemet az MSZPben vállalom. Tehát az általános vitához néhány alapvető gondolattal szeretnék én is hozzájárulni amellett, hogy megindokolnám a módosítási javaslataimat, amelyek részben átfedésben va nnak Eörsi Mátyás módosító javaslatával, Soós Károly Attila módosítási javaslatával és Csépe Béla képviselőtársam módosító javaslatával is. Hasonlóan az a véleményem, hogy rendkívül nagy jelentőségű törvényről, illetve törvénymódosításról van szó. A szocia lista párt is egyetért azzal, hogy a privatizációs folyamatokat folytatni és helyenként gyorsítani kell, tehát ilyen fenntartásunk a törvénytervezettel szemben nincs. Egyetértünk azzal is, hogy a privatizációs folyamatok operatív folytatásában a Kormány sz erepét növelni kell, és éppen ezért a Kormány alá kell helyezni a vagyonügynökség felügyeletét. Ugyanakkor van jó néhány olyan kérdés ebben az előterjesztésben, törvénymódosítási javaslatban, amellyel kapcsolatban ebben a formában nem javaslom a Parlament egyetértését. Úgy tűnik, hogy a volt állami tulajdont, vagy a jelenlegi állami tulajdont egy új formába akarjuk rövid távon áthelyezni, kormánytulajdonba, olyan léptékben, amely léptékben ez zavarni fogja az elkövetkező folyamatokat, hiszen az elmúlt évben decentralizáció ment végbe, számos területen helyesen, néhány helyen problémásan. Ezt a decentralizációt egy újracentralizációval helyettesíteni valószínűleg nagy hiba lenne. Az Országgyűlés felügyeletének, felügyelő szerepének megtartására, sőt helyenkén t erősítésére vonatkozó javaslataink megjelennek a szövegben, bár nagyon röviden utalnak az eredeti törvény szövegére. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy lehet és helyes a vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának kinevezését kormányhatáskörbe adni, de a z igazgatói tanács összetételére vonatkozó törvények ma sok mindent biztosítanak még; nemcsak a Kormány szerepét, hanem a kormánypártok, az ellenzéki pártok szerepét a vagyonügynökség felügyeletében, de biztosítják a munkavállalói érdekképviseletet, a munk aadók érdekképviseletét, a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételét a privatizáció során. Javaslom, hogy ezt a felügyeleti szervezetet a jövőben is tartsuk meg. Ez nem csökkentené a Kormány operatív befolyását a privatizációs folyamatokra. Ezenkív ül megjelenik ebben a törvénytervezetben néhány új forma – erre Balsai miniszter úr utalt is – , többek között az önkormányzati tulajdon közvetlen hasznot hajtó részének bevonása a vagyonügynökség felügyelete alá. Itt több olyan gond merül fel, amelyekkel k apcsolatban javaslom, hogy az Országgyűlés azokat különös figyelemmel gondolja át. A legfőbb probléma az, hogy ma olyan centralizációt hajtunk végre, amelynek visszahatásával az önkormányzati választások után fogunk találkozni. Az önkormányzatok kezéből ki vesszük bevételi forrásaik jelentős részét, és koncentráljuk a Kormány kezébe, esetleg a költségvetés közvetlen problémáinak megoldására. Ez valószínűleg nagyon nagy hiba lenne, az önkormányzatok egyik lábuk nélkül maradnának. Legfőbb bevételi forrásaik kö zül az, amivel szabadon gazdálkodhatnának, kiesik a kezükből. Lehet, hogy itt fenntartások vannak: hogy addig mi történik, hátha a spontán privatizáció félrevisz! De emlékeztetni szeretnék arra, hogy itt a Parlament már megfelelő fékeket beépített a spontá n privatizációba, és ha még mindig nem elég a fék, akkor mondjuk ki azt, hogy moratóriumot tartunk a spontán privatizáció folytatására szeptember végéig, de azt ne mondjuk ki egy hosszú távra érvényesülő törvényben, hogy egy központi szerv fog az önkormány zatok helyett gazdálkodni. Hasonlóképpen az a véleményem, hogy a vállalati részek eladásával kapcsolatos jogok vagyonügynökség alá helyezése rendkívül sok későbbi zavart fog okozni, leállítja a tárgyalásokat. Különösen a külföldi tőke tekintetében egy közp onti szervezet képtelen lesz arra, hogy több ezer folyamatban lévő ügyet továbbvigyen. Ezeket figyelembe véve tettem azt a javaslatot, hogy hat meghatározott pont tekintetében ne a Kormány javaslatát, hanem az érvényben lévő törvény szövegét fogadjuk el. A láhúzom, hogy ez nem
