Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 2. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP):
280 szavazatot kétszer értékelő rendszer a mi számunkra elfogadhatatlan. Miért? Arról van szó, hogy az egyéni választókerületet túlz ottan előnybe helyezi, sőt az egyéni választókerületben elért eredményt, ami tulajdonképpen a kevésbé képzett emberek helyzetének további lenyomására alkalmas – gondolok itt elsősorban a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő falusi lakosságra vagy vidéki kise bb településekre – , itt gyakorlatilag arról van szó, hogy az egyéni választókerületet felértékelve ez az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer lényegében az egyéni választókerületben elért szavazatot kétszeresen dotálja. Tehát a valóságos népakarat megh amisítását eredményezheti, mert hiszen nem ismeri azt a képviselői választási törvényből ismert megoldást, amelyért – hadd legyen szabad hivatkoznom arra – küzdött az igen tisztelt belügyminiszter úr és az igen tisztelt igazságügyminiszter úr is, Salamon László barátom is – már nem is beszélek a törvény szellemi atyjáról, Tölgyessy Péterről. (Derültség.) Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a kompenzációs rendszert teljesen kiiktatja, és borzasztó hamis eredményekhez vezethet, és miután a listán teljesen háttérbe szorítja, mert csak nagyon kis körben engedi érvényesülni, lényegében a vidéki lakosság számára hátrányos helyzetet teremt ez a választási rendszer. Ezért tehát ez a fajta megoldása a törvénytervezetnek teljességgel elfogadhatatlan. Azt kell mond anom, ahogy én átnéztem ezeket a törvénytervezeteket, tehát az önkormányzati törvényt, az önkormányzati választási törvényt, és az én Kávási Sándor professzor barátom javaslatára átfutottam az 1886. évi XXI. törvénycikket, hát bizony elszomorodva láttam, h ogy az 1886. évi XXI. törvénycikk mennyivel jobb törvény (taps) mint a mi önkormányzati törvényünk. Nem tudom, hogy nem járnánke jobban (derültség) ha minden változtatás nélkül elfogadnánk, mert ez a törvénytervezet így – sajnos – nem fogadható el! Na mos t még hadd hozzak fel néhány érvet ennek az álláspontomnak a kifejtésére. Hát itt van ugye a nemzetiségek és a nyelvi kisebbségek helyzete. Hát ugye, egyrészt nem rendelkezik ez a tervezet arról, hogy mi a teendő akkor, hogyha a nemzetiségi választókerület kialakítását például nem a hatóság, hanem a választópolgárok kezdeményezik, és másként. Semmiféle megoldást nem tartalmaz. Vagy a másik dolog: nem rendelkezik a javaslat arról sem, hogy mi a teendő akkor, hogyha a településen többféle nemzetiség él, és a törvényi limit 10 százalék nem elég ahhoz, hogy a nemzetiségek és a nyelvi kisebbségek képviselete megjelenhessen. Ha mondjuk, ott 12 ilyen szervezet lesz vagy 14. Beláthatatlanul súlyos következmények fakadhatnak ebből. Tehát a törvénytervezetnek ezeket a hibáit mindenféleképpen korrigálni kell. Ha most hadd ejtsek néhány szót a jelölési rendszerről is. Hát kérném szépen, a jelölési rendszer is jó, de azért néhány mondatban kénytelen vagyok kitérni, tudniillik az idő halad. Az idő halad, és nem tűnt fel az , hogy – sajnos – az önkormányzati választásokra nem fog egyszerűen a jelölési határidőben megfelelő idő maradni: ha nem vesszük észre már most, a törvénytervezet általános vitáján a határidőnehézségeket, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a valóságos jelö lésre öt, illetőleg szerencsétlen naptári alakulás esetén, mint ahogy most jelenleg is lesz, három nap fog maradni. Mert igaz ugyan, hogy a törvény általános rendelkezése kimondja, hogy tehát ennek a begyűjtéséhez rögtön hozzá lehet kezdeni, de a törvény m ás rendelkezései ezt lehetetlenné teszik. Tehát ilyen gondok is vannak ezzel a törvénytervezettel. Na most ismételten mondom, nem azért mondottuk ezt el, hogy mi nehézséget teremtsünk a törvénytervezet megalkotásánál. Vállaljuk, hogy akár kétszeres, hároms zoros, ötszörös időráfordítással is részt veszünk egy erőltetett ütemű munkában, hogy napokon belül ez a törvénytervezet megalkotható legyen. De hangsúlyozzuk: a nép kiszolgáltatott helyzetben van. Mert hiába mondjuk azt vidéken a mai napig, hogy ne féljen ek, a miénk a hatalom, a Parlamentben az általuk választott emberek ülnek, miniszterelnök úr, miniszter urak a nép által választott körből kerültek ki. Hiába mondjuk azt, hogy az önkormányzatok felett a felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja, aki ugyanc sak a volt ellenzéki politikusok közül került ki. Tény az, hogy a tanácsi rendszer következtében, a bolsevista rendszer következtében páni félelem alakult ki a vidéki lakosok
