Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 2. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP):
278 Tisztelt Képviselőtársaim! Hivatásom szerint, mint történész, helyénvalónak érzem a huszadik század elejének legnagyobb magyar költőjét idézni, akinek személyes sorsában a mag yar társadalomfejlődés egyik alapellentmondása – polgári haladás vagy dzsentroid státuszvédés "magyar ugarja" – testesül meg: "Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva." (Taps és mozgás.) Remélem, képviselőtársaim tu datában vannak annak a felelősségnek, hogy a harmadik évezredbe átlendülve ne a magyar történelem száz évvel ezelőtti ellentmondásainak béklyójában mozogjunk, ne az egyszer már felvetett problémákat akarjuk újra reménytelenül megoldani, hanem induljunk el már végre Európa felé. (Általános taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Soron következik a Független Kisgazdapárt részéről Torgyán József képviselőtársunk. (Az SZDSZ soraiból morajlás hallatszik. Mozgás.) A Független Kisgazdapárt megbízott előadója: Dr. To rgyán József TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) : Igen Tisztelt Elnök Úr! Igen Tisztelt Ház! Nyilván, amikor felálltam, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről felhangzó zaj annak a ténynek szólt, hogy én semmilyen körülmények között sem lehetek ké pes arra, hogy a tanácstörvénynek annyi hibáját feltárjam, mint Wekler Ferenc képviselőtársunk, hiszen én nem voltam tanácselnök, mint ő. (Nevetés, általános taps, kiabálás a jobb oldalról.) Úgyhogy a felszólalásom kezdetén arra kérem igen tisztelt képvis előtársaimat, hogy felszólalásomnak az ebből fakadó fogyatékosságait nézzék el nekem. (Nevetés a teremben.) De mégiscsak hadd nyilvánítsam ki, örömünnep a számomra, hogy elérkeztünk a sztálinista tanácsi rendszer lebontásához. És ezt az egész ország nyilvá nosságának látnia és tudnia kell, hogy ez a nap végre elérkezett Magyarországra, és ez a nap a mai nap. De akkor, amikor én ezt a nagy örömömet az ország nyilvánossága elé tárom, hadd fejezzem ki rögtön azt a meggyőződésemet is, hogy a most beterjesztett ö nkormányzati törvény és önkormányzati választási törvény együttesen alkalmasak lesznek a parlamenti elfogadásra, de bizonyos korrekciókat kétségkívül ezen végre kell hajtani. Korrekciókat végre kell hajtani azért, mert hiszen az egész önkormányzati koncepc iónk abból indult ki, hogy amíg fent a hatalom csúcsán a Parlament testesíti meg a nép jogosultságait, addig az önkormányzatokkal kell a néphez minél közelebb vinni a hatalmat, és lent azt a hatalmat, amit mi itt fent élvezünk, a nép kezébe kell adni. Ez v olt az alapkoncepció, és helyesen hivatkozott arra az igen tisztelt belügyminiszter úr, hogy hiszen az önkormányzati koncepció kidolgozásában ő már a kerekasztalban való harctól kezdve részt vett, és mindig ez volt a törvénykoncepció alapja – mégis azt kel l mondani, hogy magában a benyújtott törvénytervezetben ez a koncepció nem jelenik meg ilyen szilárdan. Miről van itt szó? Sajnos arról van szó, hogy míg az önkormányzati koncepció szerint az önkormányzatok kezébe kell adni a testületi hatalmat, a most bet erjesztett törvényben lényegében egy másfajta koncepció jelenik meg. A legnagyobb hatalom a polgármester kezében összpontosul, és ha a polgármester adott esetben a tisztelt Ház döntése szerint nem választott funkció lesz – olyan értelemben, hogy közvetlenü l választott – , hanem közvetve választott, tehát a testület fogja megválasztani, magyarán mondva: pártviták és pártegyezkedések eredményeként fog létrejönni a polgármesterválasztás, akkor tulajdonképpen ez a hatalom már a néptől eltávolodhat és ez semmiké ppen sem illik bele abba az alapkoncepcióba, amelyből mi kiindultunk.
