Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORN GYULA, DR. (MSZP)
25 áldozatokat, mindegy, milyen háborúról lett légyen szó, a magyar, a Magyar Szent Korona eszméjétől áldatva helyt állott mindenkor. És meggyőződésem, hogy Ti is helyt fogtok állni mindenkor, amikor a szent magyar ügyről van szó. Nem kívánhatom azt, hogy Ti mindannyian a Magyar Szent Koronára szavazzatok mint címerre, de szeretném megélni legalább azt, hogy legyen köztetek néhány, aki úgy szavaz, ahogy én: koronás magyar címerre. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Képviselőtársaim engedjék meg, hogy közöljem, a jegyzői teendőket Bossányi Katalin látja el, és első alkalommal Horváth József, akit egyben be is mutatok. (Horváth József feláll.) (Taps.) Szólásra következik dr. Horn Gyula képviselő, Magyar Szocialista Párt. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. H orn Gyula (MSZP) HORN GYULA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Az alkotmánymódosítás vitájában a szocialista párti frakciót kezdettől fogva az a szándék vezette, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájáruljon a Kormány mozgásszabadságának n öveléséhez. Fogalmazhatnék úgy is, hogy felfogásunk szerint a Kormánynak több felelősséget kell vállalnia, és ehhez több lehetőséget kell számára biztosítani. Ugyanakkor szenvedélyes vita alakult ki a köztársaságielnökválasztás módjáról. Sőt, a paktumpárt ok vagy - elnézést - a két párt nem egy képviselője okvetetlenkedéssel és különböző személyi aspirációkkal magyarázta azokat a módosító javaslatokat vagy akár a népszavazási akciót, amelyet állampolgárok vagy képviselők kezdeményeztek. Itt hallottunk külön böző hivatkozásokat arra, hogy mindez megakadályozza a kormány, sőt netán a parlament működőképességét is. Ez a vita nyilvánvalóan nem maradt a Parlament falai között, és ezt követően olyan kijelentések is elhangzottak, hogy a népszavazás vagy az annak nyo mán keletkező helyzet egyfajta diktatórikus veszélyeket is rejt magában. Ugyanakkor ez a vita nem volt mentes attól sem, hogy szenvedélyes kirohanások hangozzanak el a szocialista párti frakció tagjainak javaslatával, álláspontjával szemben. Én ezeket a ki rohanásokat sem elfogadni, sem megszokni nem tudom a magam részéről. Tudniillik elfogadhatatlan számunkra annak fölvetése, hogy netán a szocialista párti frakció tagjai kevésbé legitimebbek, mint bárki, aki helyet foglal ebben a teremben. Azt hiszem, a szo cialista párti frakció tagjai legalább annyira legitimek, mint a többi frakció igen tisztelt tagjai. És hozzátennék valamit: azt hiszem, azt sem kell külön bizonygatni, hogy az itt helyet foglaló képviselőink nagyon sokat tettek a pártállam lebontása érdek ében a gyakorlatban is. Az olyan érveket meg végképp nem tudom elfogadni, amelyeket nagyon tisztelt Salamon László képviselőtársam fogalmazta meg, amikor azt mondotta, hogy a népszavazás, vagy minden más hasonló kezdeményezés tulajdonképpen. újabb költsége kbe veri az országot. Tudniillik emlékeztetni kívánok arra, hogy az MDFfrakció javasolja az Alkotmány módosítását. Ez ellen szól a népszavazási kezdeményezés. Meggyőződésem szerint nem csupán elvi, hanem politikai kérdés is, a hatalmi struktúra működéséne k politikai kérdése, hogyan válasszuk a köztársasági elnököt. Az én felfogásom szerint a köztársasági elnök egyidejűleg jelent egyfajta ellensúlyt a kormányzati munkában és támaszt is. Olyan stabilizáló szerepet tölt be, amely nélkülözhetetlen netán válság os időszakokban, és senki sem zárhatja ki, hogy ebben az Országgyűlésben az elkövetkező években kormányválságok és sok minden más előfordulhat. Reméljük, hogy nem! De éppen ezért miért kellene félni attól, hogy a köztársasági elnököt, akire ilyen fontos sz erep vár, a nép válassza meg?
