Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - TÓTH SÁNDOR jegyző:
21 feloldható Hack Péter újabb módosító javaslatának elfogadásával, de csak a független képviselők jogainak további csorbítása árán. A harmadik ellentmondás az állami vezetők és tisztségviselők választását megelőző jelölési eljárás szabályozási rendszerébe n keresendő, nevezetesen éppen abban, hogy az minden rendszert nélkülöz. A nem odavaló jelölési eljárás egyes esetekben alkotmányos tételként jelenik meg, más esetekben törvényben. Az Alkotmánybíróság tagjai esetében ezt most már az Alkotmány is szabályozn á, meg törvény is, természetesen egymástól eltérő módon. Kedves Képviselőtársaim! A bizottsági jelentés 39es pontjában foglalt módosító javaslatunk valójában ellenindítvány Áder János javaslatával szemben a Magyar Nemzeti Bank elnökének választását megelő ző jelölési eljárásra. Áder János másik, az Alkotmánybíróság tagjainak választását megelőző jelölési eljárásra vonatkozó javaslatával szemben ellenindítványt azért nem nyújtottunk be, mert erre csak úgy lett volna lehetőség, ha egy másféle jelölési eljárás ra teszünk javaslatot, vagy ha az Alkotmány idevonatkozó részét csak az ellenindítvány kedvéért egy kicsit összekuszáljuk. Felfogásunkkal mindkettő ellentétes. Tisztelt Országgyűlés! A mostani alkotmánymódosítás szükségességét előterjesztői három motiváció val: a pártállam kategóriáinak kiiktatásával, a kormányozhatóság feltételeinek megteremtésével, valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott eredeti állapot visszaállításával indokolták. Abban bizonyára egyetértünk, hogy az általunk vitatott mód osítások nem szolgálják egyik eredeti célkitűzést sem. Ezért azt javaslom, hogy a független képviselőknek a parlamenti pártfrakciókhoz viszonyuló jogosítványát egy olyan koncepcionális kérdésnek tekintsük, amelynek hosszú távra szóló alkotmányos szabályozá sát alkotmányjogi szakértők előterjesztésén alapuló véleménycserének és kiérlelt álláspontnak kell megelőznie. A döntés elhalasztásával a kockázat mindössze annyi, hogy az Alkotmány végleges formájának elfogadása előtt kelle a gyakorlatban is alkalmazni h atályos formájukban a vitatott rendelkezéseket. Azt gondolom, hogy a Honvédelmi Tanács összetételének, valamint az Országgyűlés feloszlatásának kérdésében nyugodtan vállalhatjuk a döntés elhalasztásával járó kockázatot. A Magyar Nemzeti Bank elnökének megv álasztásáról folyó eddigi vita és bizottsági állásfoglalás ismeretében számomra úgy tűnik, hogy az erről folyó polémiánknak csak elvi jelentősége van. Alkotmánybírák választására viszont napokon belül sor kerül, tehát e tekintetben nagyon is érdemi kérdésr ől van szó. Ehhez végső érvem az, hogy a társadalom számára az Alkotmánybíróság pártoktól függetlenségének minimális politikai garanciáját éppen az a gesztus jelentené a pártok részéről, ha felülbírálva eddigi álláspontjukat, egyetértenének azzal, hogy a j elölőbizottságnak független képviselő is tagja lehessen. fentiekre tekintettel arra kérem egyrészt a törvényjavaslat előterjesztőit, hogy előterjesztésük vitatott pontjait, másrészt Áder Jánost és Hack Pétert, hogy módosító javaslatukat vonják vissza, megt eremtve a lehetőségét annak, hogy ezekben a kérdésekben megfelelő előkészítés után a végleges Alkotmány számára is időtálló döntést hozzunk! Amennyiben a módosító indítványok visszavonása nem történik meg, és az általunk vitatott kérdésekben savazásra kerü l sor, érveink mérlegelése mellett a független képviselők számítanak a tisztelt Ház kollegiális magatartására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) TÓTH SÁNDOR jegyző: Elnök úr távollétében megköszönjük a felszólalást. A monitor szerint Szalay Gábor képviselőtársunk kér szót. (Téves.) Kállay Kristófot mutatja a monitor. Felszólaló: Kállay Kristó (független)
