Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 29. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 22. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
1252 Háznak. Itt alapvető alkotmányjogi kérdésekről van szó. Az összeférhetetlenség olyan ügy, ha nem kerül az Alkotmányba, és voltaképp erre tett javaslatot a Kormány, csak hát a Kormány javaslatát a tisztelt Ház nem fogadta el, nem kapta meg az alkotmánymódosításhoz szü kséges többséget, ezért volt szüksége arra némely képviselő úrnak, hogy egyszerű szótöbbséges törvény módosításaként terjessze elő ezt a javaslatot. Összegezve: az én véleményem az, hogy akkor járunk el a magyar Alkotmány szellemének megfelelően, ha az öss zeférhetetlenségi szabályokat a Kormány az önkormányzati törvény módosításaként terjeszti elő, s ennek megfelelően a tisztelt Ház a jelen lévő képviselők kétharmados szavazatával dönt erről a dologról. Most már ami a dolog lényegét illeti, hogy milyen össz eférhetetlenségi szabályok legyenek? Először is, ha körülnézünk a világ jogrendszereiben, rendkívül eltérő szabályozásokat találhatunk. Például az említett Franciaországban – ahova utazni fognak képviselőtársaink – a polgármesterek bármilyen messze laknak Párizstól, lehetnek a törvényhozó testületnek a tagjai, ugyanakkor megdöbbentő módon a miniszteri tisztség összeférhetetlen a képviselőházi tisztséggel. Már csak azért is, mert az összeférhetetlenség egyik fontos alapelve, hogy a hatalmi ágakat válasszuk szét. A végrehajtó hatalom felelősei ne lehessenek tagjai a törvényhozó hatalomnak, hiszen a törvényhozó hatalom feladata, hogy ellenőrizze, befolyásolja a végrehajtó hatalmat. Ezért Franciaországban ezt a megoldást alkalmazzák. Meg kell mondanom, hogy ezt mi is felvetettük tavaly az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. A szabad demokraták – úgy emlékszem, a FIDESZ is – nagyon határozottan azon az állásponton voltak, hogy a miniszteri tisztség összeférhetetlen legyen a törvényhozói tagsággal, már csak azért is, mert aggályos lehet az, hogy ha mondjuk a pénzügyminiszter – szándékosan beszélek róla, hiszen ő nem képviselő – egy egyéni kerületben képviselő, hiszen egy olyan országban, ahol a kijárásnak nagy hagyományai vannak, gondokat vethet fel az ő képviselőh ázi tagsága és az egyéni kerülethez való kötődése. Megint nemzetközi példa: egyik képviselőtársunk javasolja, hogy a lelkészi szolgálatot végzők kerüljenek ki az összeférhetetlenség köréből. Ismerek a világban olyan országot, ahol éppen a századfordulóban az állam és az egyház szétválasztása következtében tilos bárminemű egyházi szolgálatot végző személynek állami hivatalt s kiváltképp képviselői státust vállalni. Tehát rendkívül eltérő az országok gyakorlata, de igen sok országban megengedett a polgármeste ri státus és a képviselői státus egyszerre viselése. Szerintem nem ebből kellene talán kiindulnunk, hanem abból, hogy milyen helyzet van éppen most Magyarországon. Az a benyomásom ugyanis, hogy a rendszerváltás idejében nem lehet szigorú összeférhetetlensé gi szabályokat érvényesíteni. Egészen egyszerűen azért, mert még nem kiszámíthatók az életpályák ma Magyarországon. Ha valaki – és itt teljesen egyetértek azzal az idézettel, amire Szabad György utalt – vállal egy ilyen bizonytalan hivatást, egy polgármest eri vagy képviselői státust, bizony Magyarországon nem kiszámítható, hogy mi következik azután. Egy olyan országban, mint amilyen a századforduló utáni Magyarország volt, világos volt, hogy egy nem megbukott képviselő számára nyitva áll utána a gazdasági é let, versenyeznek érte a különböző részvénytársaságok, biztosító társaságok, miegyebek. Ugyanez a helyzet Franciaországban, Németországban, a fejlett nyugati világban mindenütt. Magyarországon egyáltalán nem biztos, hogy egy újra nem választott, de azért a lapjában véve nem sikertelen polgármestert vagy képviselőt tárt karokkal vár a magánszféra! Éppen ezért azt gondolom, hogy egy ilyen időszakban nem helyes szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni. Akkor szabad szigorú összeférhetetlenséget indít ványozni és törvénybe iktatni, amikor világossá válnak az életutak, tervezhetőkké válnak a karrierek, s mikor már világosan különválik a politikai elit a gazdasági, kulturális és egyéb elitektől. Magyarországon ez nem történt meg. A képviselői státusról sz óló törvényt nem is olyan régen fogadta el az Országgyűlés, és ott szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat javasolt a Kormány, mint amit később törvénybe
