Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 29. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 22. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
1233 nem jutott abba a helyzetbe, hogy egy teljes összeférhetetlenségi szabálykört maga az önkormányzati bizottság elvetésre ítélt volna. Felmerült bizottsági vita során az is, hogy az összeférhetetlenségnek ez a fajta megközelítése, amit a törvényjavaslat tartalmaz, mivel egyfajta taxációt sorol, és mint taxáció, nem alkalmas a tényleges probléma megoldására. Koncepcionálisan másfajta megközelítés l enne szükséges az összeférhetetlenségre, de ennek átgondolására – pontosan azért, mert végül is javaslatunkat arra, hogy ezt a törvényjavaslatot dolgozzák át, nem fogadták el – nem kerülhetett sor. A vita során a következő problémát az okozta, hogy a polg ármester a 13. havi juttatásra mindenféle feltételrendszer nélkül, a jelenlegi javaslat szerint, jogosult. Jogosult akkor is, ha egész évben nem dolgozott valamilyen okból, beteg volt, vagy egyéb olyan körülmények álltak fenn, ami miatt egyébként nem járna neki a 13. havi illetmény. Nincs meg ebben a jogszabályban a feltételrendszer. Nem akarom tovább sorolni, hiszen minden egyes szakasznál kiderül, hogy nem kellően átgondolt, nem kellően kidolgozott feltételrendszer alapján állt össze ez a törvényjavaslat. Annyit azonban még szeretnék elmondani, hogy a Kormány maga is észlelte a pontatlanságokat, s ezért két helyen is arra kérte fel a bizottságot, hogy a Kormány által észlelt pontatlanságokat a bizottság bizottsági módosító indítványként terjessze elő, és í gy kerüljenek bele a törvényjavaslatba. Az egyik, amelyet Böröcz István ismertetett, ez a társadalmi megbízatású polgármesterekkel kapcsolatos kérdés, hogy a munkaviszonyuk meddig terjedjen. A másik a zárórendelkezések közé épül be. Nem helyezi hatályon kí vül, hiszen a Kormány nem gondolta végig, hogy ha most hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, amelyik a 16. §ra vonatkozik, akkor egy joghézag keletkezik, akkor olyan helyzetbe kerülnek a jelenlegi tanácsi tisztségviselők, hogy annak a helyzetnek az el őidézése nemkívánatos cél. Ezek a körülmények – meglátásunk szerint – mind azt mutatják, hogy ez a törvényjavaslat, annak ellenére, hogy nagyon fontos lenne a mielőbbi megalkotása, ebben a formában mégis átgondolatlan és alkalmatlan a tárgyalásra. Ezzel ka pcsolatosan ügyrendi javaslatot szeretnék előterjeszteni: szeretném kérni az Elnök Urat, hogy a mai napon ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját ne zárja le. A Házrend szerint a sürgősséggel beadott törvényjavaslatok tárgyalására a következő ülésn apon kerülhet sor. Megértjük, hogy az általános vitára a mai napon sor kerül, viszont fontos ennek a vitának a lefolytatása, de kérjük, ennek figyelembevételével az általános vita lezárására csak a következő ülésnapon kerüljön sor, hogy átgondolás után még további módosító indítványokat lehessen beterjeszteni. Ezek után szeretném a saját módosító indítványommal kapcsolatos hozzászólásomat elmondani. Amióta képviselőként részt vehetek a tisztelt Ház törvényhozó munkájában, gyakran döbbenten észlelem, hogy mi lyen hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez a Parlament a civil társadalom lázadásának köszönheti létét. Bizalmatlanok vagyunk, mintha azt hinnénk, hogy ha megválasztattunk, attól még ki is választódtunk. Pedig tudnunk kellene, hogy ez a bizalmatl anság velünk szemben is bizalmatlanságot szül, s azok a korlátok, amiket mi bizalmatlanságból állítottunk fel, nem ezek betartására, hanem éppen ezek megkerülésére ösztönöznek. A most tárgyalt törvényjavaslat, amely pedig már a szabad választásokon megvála sztandó polgármesterekre vonatkozik, néhány rendelkezésében ugyanezt a bizalmatlanságot tükrözi. A javaslat e bizalmatlanságból fakadó korlátokat állít, amikor a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi okok közé gazdasági és politikai összeférhetet lenséget is beépít. Gazdasági összeférhetetlenségként definiálja, hogy a polgármester nem lehet tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetőleg az önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet ta gként, részvényesként vesz részt. Az indokolás szerint a javaslattevő ezzel a szabállyal a gazdasági összefonódást kívánja megakadályozni, eleve feltételezve, hogy a polgármesterek hivatali információikkal visszaélve zsíros üzleteket fognak maguknak megkap arintani vagy ezeken keresztül inkorrekt befolyást gyakorolni. Biztosan merem állítani, hogy a megválasztásra kerülő polgármesterek túlnyomó többségét ez a feltételezés mélyen és igaztalanul
