Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT (MDF) - ELNÖK (Szabad György):
13 Mi t értek ezen? Én azt szeretném látni, hogy az ország legfőbb vezetői - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagjai és maga az újonnan választott Országgyűlés - a szent korona jelenlétében tennék le a hivatalos esküt. A szent koronát a honvédsé g szerves részeként az újraalakítandó koronaőrség őrizze a modern technológia legkitűnőbb eszközeivel, és mindenféle hivalkodás nélküli dekórummal ennek az őrségnek vissza kellene állítani régi, hagyományos koronaőrségi egyenruháját. A magyar ifjúságnak, m ielőtt az érettségit letenné, kötelezővé tenném, hogy legalább egyszer láthassa a szent koronát, tudományos magyarázattal, és a kultuszminiszternek gondoskodnia kellene arról, hogy a szent koronáról külön tankönyv jelenjen meg. Hogy a szent koronának ami a jussa, hogy tudjuk, miért létezett, mi a jelentősége, erről az ifjak és a polgárok egyaránt tudjanak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy köztársaság címerén a szent koronának feltétlenül helye van. Belpolitikai szempontból és nemzetközi szempontból is a z a véleményem, hogy az "A" változatot kellene elfogadnunk, azaz, hogy a Magyar Köztársaság végleges címere az úgynevezett Kossuthcímer legyen. Belügyi szempontból azért volna erre szükség, mert a Kossuthcímer önmagában koronával, de korona nélkül is ugy anolyan autentikusan képviseli ezeréves történelmünket, mintha koronával fogadnánk el. Másodszor pedig végeredményben a királyi koronák monarchiát szimbolizálnak, mi pedig véglegesen köztársaság vagyunk. Nemzetközi szempontból pedig az a véleményem, hogy k i lennénk téve annak a veszélynek, mert ne felejtsük el, ha Európa és világszerte nagy szimpátiával néznek ránk, mégis ellenségeink vannak, s folytathatnánk azt, hogy a magyarok mást sem csinálnak, mint a két világháború között: királyságról beszélnek kirá lyság nélkül, tengernagykormányzóról tenger nélkül, most pedig köztársaságunk van királyi koronával. Természetesen nekünk nem a világ nézete, hanem a saját gondolatunk, racionális felfogásunk és érzelmeink legyenek a döntők, de így is engem nem győz meg e nnek a tudós társaságnak a feljegyzése, hogy végtére San Marinónak és Andorrának és az Osztrák Köztársaságnak is van valami korona a címerében. Adjuk meg a szent koronának a jussát, a tiszteletet iránta, neveljük az ifjúságot az iránta való tiszteletre, le gyen a szent korona a nemzethez való hűségnek és a hazafiságnak a szimbóluma. Kapcsoljuk be az alkotmányos életünk bizonyos fokába, de a végleges köztársasági címer a Kossuthcímer legyen. És itt végül, amikor a Varsói Paktumból való kilépésnél olyan élese n és logikusan hivatkozunk az 1956os jogfolytonosságra, itt is megvan a jogfolytonosság. 1918,1946,1956 a Kossuthcímert tette a köztársaság emblémájává, ma is azt tegyük az ország, a Magyar Köztársaság címerévé. Köszönöm! ELNÖK (Szabad György) : Megköszön öm Király Béla felszólalását, felszólalásra következik Zétényi Zsolt. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Zétényi Zsolt (MDF) ZÉTÉNYI ZSOLT (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Ügyrendi javaslatot kívánok tenni, mivel többen jelentkeztek, az a javaslatom, hogy Király Béla elindított egy vitát, és legyen az a Tisztelt Háznak az álláspontja, hogy most a magyar állam címeréről hozzászólni kívánók kapjanak szót. Tudomásom szerint ebben az ügyben 119es számon Kónya Imre tett előterjesztést, és tudomásom van arró l, hogy Varga János képviselőtársam is szót kért. Utánuk szeretnék szót kapni. Köszönöm szépen! ELNÖK (Szabad György) :
